Wikipédia

„Kinizsi Pál” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:36B7:480:69C7:6D6C:C736:3A05 (vita) szerkesztéséről Grósznyó szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
72. sor:
}}
 
'''Kinizsi Pál''' ([[Temeskenéz]], [[1431]]? – [[Szendrő (Szerbia)|Szent-Kelemen]], [[1494]]. [[november 24.]]), a [[Magyar Királyság]] [[országbíró]]ja, [[Zala vármegye]] ispánja; a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére. Olyan hős, aki kiváló hadvezéri képessége, rendkívüli, legendás ereje és sorozatos győzelmei révén napjainkra mondai alakká vált. Kinizsi hadvezérként élete során egyetlen csatát sem vesztett el, ami az egész világon ritkaságszámba megy.
'''Kinizsi Pál'''
 
== Életrajza ==
Kinizsi Pál nevét [[1467|1448]]-ben említik először Mátyás király egyik rendeletének lábjegyzetében.<ref>{{CitLib|capaut=Horváth Richárd|cap=A bélteki Drágfiak és a királyi udvar kapcsolata a Hunyadiak korában|tit=A Szilágyság és a Wesselényi család (14.-17. század)|loc=Kolozsvár|red=Erdélyi Múzeum-Egyesület|ser=Erdélyi Tudományos Füzetek|sernr=277|ass=Szerk. Hegyi Géza és W. Kovács András|ann=2012|url=http://real.mtak.hu/10655/1/Dr%C3%A1gfiak%20%C3%A9s%20M%C3%A1ty%C3%A1s.pdf|pag=179}}</ref> Születési idejét nem tudni pontosan. A történészek véleménye szerint nemesi származású volt születése óta, a feltételezések szerint bihari kisnemesi család sarja, bár Kinizsi nevű családok Székelyföldön, illetve Abaúj-Torna megyében ([[Nagykinizs]]) is előfordultak. Apjáról lehet tudni, hogy harcolt Hunyadi János alatt a törökök ellen. A legendák szerint molnárlegény volt, de ezt a lehetőséget a származására vonatkozóan elvetik.
 
Kinizsi Pál 1467 és 1472 között [[Máramaros vármegye]] ispánja volt.<ref>{{CitLib|tit=Pénz, posztó, piac|subtit=Gazdaságtörténeti tanulmányok
a magyar középkorról|ass=Szerk.Weisz Boglárka|red=MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet|loc=Budapest|ann=2016|pag=247|capaut=Lővei Pál – Weisz Boglárka|cap=A gazdaság- és pénzügyigazgatás szereplőinek szórványos síremlékei a középkori Magyarországon|url=http://real.mtak.hu/39499/1/WEISZ_GAZDASAG_KONYV_u.pdf}}</ref> [[1468]]-ban [[Magyar Balázs (hadvezér)|Magyar Balázs]] egyik alvezéreként tűnt fel a [[morvaország]]i hadjáratban. [[1472]]-ben hűségéért megkapta a Budáról Itáliába vezető út mentén fekvő Vázsony várát a hozzá tartozó birtokokkal. A „Kinizsi várat” ezt követően palotával, [[Barbakán (építmény)|barbakán]]szerű kapuvédőművel egészítette ki.
1477 körül a király Temesvár és a délvidéki tartományok élére állította. 1479. október 22-én „Az alsó részek főkapitánya” címmel ruházta fel, tizennégy vármegyét rendelt a kormányzása alá a rendes évi adójukkal egyetemben.<ref>[https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/92-01/ch03.html Város és vidéke a középkorban Temesvár]</ref> Temesi ispánként megszervezte a déli védelmi rendszert. Felügyelete alá tartozott a horvát–szlavón báni terület és Erdély közötti végvidék.<ref> [http://www.academia.edu/15331201/A_török_elleni_védelmi_rendszer_szervezetének_története_a_kezdetektől_a_18._század_elejéig._In_Történelmi_Szemle_38._1996_2_3._sz._p._163_217 A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig]</ref>
[[1478]]-ban, [[Pálos rend|pálosok]]at telepített a mezővárossá kinevezett [[Nagyvázsony|Vázsonyba]], [[kolostor]]t és [[templom]]ot építtetett számukra. [[1480]]-ban [[Somló|SomogySomló várát]] is megkapta az uralkodótól, majd szintén 1480 körül feleségül vette Magyar Balázs lányát, [[Magyar Benigna|Benignát]].
 
Temesi ispán volt [[1479]]-ben, amikor egy [[Oszmán hadsereg|török sereg]] Haszán-oglu Isza bég vezetésével betört [[Magyarország]]ra és feldúlta [[Királyföld|Szászföldet]] (a korabeli források 80, vagy 35-40 ezer fős hadról beszélnek, de a tényleges szám ennél kisebb, 6 vagy 12-15 ezer fő lehetett). Kinizsi [[Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493)|Báthory István]] erdélyi vajdával együtt [[1479]]. [[Október 13.|október 13]]-án [[Kenyérmezei csata|Kenyérmezőnél]] hatalmas győzelmet aratott a török sereg felett.{{refhely|E. Kovács Péter|142. o.}}
89. sor:
Életében számos hadjáratot vezetett a török uralom alatt álló Szerbiába. Mivel a Délvidék lakossága erősen megcsappant a török betörések következtében, ezért Kinizsi a hadjáratok alkalmával tömegesen hozott Magyarországra szerbeket, akiket letelepített ezeken a területeken és katonai szolgálatra alkalmazta őket.
 
Mátyás halála után Kinizsi [[Corvin János]] ellen fordult, s [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] király mellé állt. [[1490]]-ben [[I. Miksa német-római császár]] elfoglalta Nagyvázsonyt, de azt a következő évben Kinizsi visszafoglalta. [[1492|1483]]-ben megsemmisítette a szétzüllött [[Fekete sereg]]et, de azt követően, élete végén ismét a törökök ellen harcolt. [[1494]]-ben megmentette [[Belgrád|Nándorfehérvár]]t az árulástól: az áruló katonákat, akik pénzért akarták az erődítményt átadni az ellenséges seregnek, iszonyú kínzások közepette végeztette ki. Betört [[Szerbia|Szerbiába]] és [[Bulgária|Bulgáriába]] is, majd végül Szendrő ostrománál életét vesztette. Számos rangot viselt, többek közt volt temesi ispán ([[1484]]), Máramaros megyei ispán ([[1467]]) és országbíró ([[1494]]).
 
== Emléke ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kinizsi_Pál”