„Suhayda János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Suhayda János életrajzának apró kiegészíése, digitalizált műveinek linkkel való ellátása az Országgyűlési Könyvtár-Magyar Jogi Portálja alapján. |
|||
17. sor:
== Élete ==
Suhayda János, Suhayda Imre és Poroszkay Judit fia. Miskolcon született. Családjával 1821-ben [[Vác]]ra költöztek, ott végezte gimnáziumi és bölcseleti tanulmányait. 1834-től a pesti egyetemen jogot hallgatott. Miután 1837-ben tanulmányait befejezte, fölvették a váci egyházmegyei papjelöltek közé és a bécsi Pázmány-intézetbe küldték teológiai tanfolyamra. 1839. április végén eldöntötte, hogy a papi pályát a jogra cseréli fel. Mialatt a doktori fokozat elnyerésére készült, a báró Rudics és Vojnits családoknál, majd a báró Aczél Antal [[Arad vármegye]]i főispán családjánál nevelősködött. 1841-ben jogi doktori oklevelet szerzett, utána 1842. május 12-étől Vác város tanácsnoka lett. 1848. március 19-én Uzovits János hétszemélynök, a pesti egyetemi jogi kar igazgatója Pestre hívta, hogy az egyházi törvényeket magyar nyelven adja elő az egyetemen. Tanszékén 1848. március 23-án foglalta el. Kánonjoggal, polgári és magánjoggal, valamint kereskedelmi és váltójoggal foglalkozott, elsőként adta elő a kánonjogot magyar nyelven. 1849 végén [[Bécs]]be kapott meghívást a kodifikációhoz. 1850 májusában megkérdezése nélkül a [[Pozsonyi Akadémia]] igazgatójának és magánjogi tanárának nevezték ki, de mivel nem akart [[német nyelv]]ű előadásokat tartani, megvált a tanári pályától.
1851-ben [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye|Pest vármegye]]i törvényszéki ülnökké, 1854-ben a [[kecskemét]]i törvényszék tanácsosává nevezték ki, és még ugyanabban az évben a [[székesfehérvár]]i törvényszék alelnöke lett. Az alkotmányos időben rendelkezési állapotba helyezték. 1862. július 25-én a magyar királyi [[helytartótanács]] tanácsosává nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1864. január 20-án levelező tagjának választotta. 1867-ben az Igazságügy Minisztériumhoz osztálytanácsossá, 1868. január 3-án pedig a [[Hétszemélyes Tábla]], majd a [[Magyar Királyi Kúria|Kúria]] bírájává nevezték ki.
Jogi és jogtörténeti munkái alapvető jelentőségű műveknek számítanak a Bach-rendszer és a dualizmus kora törvénykezési rendszerének megismeréséhez. Szerkesztői tevékenységet is végzett.
Élete utolsó évtizedében előtanulmányokat folytatott a magyar jog dogmatikus fejlődését tartalmazó nagyobb munkához, de az anyag feldolgozásában hosszan elhúzódó betegsége gátolta. Budapesten halt meg, a Magyar Tudományos Akadémián 1882. február 27-én [[Konek Sándor]] tartott fölötte emlékbeszédet.▼
▲Élete utolsó évtizedében előtanulmányokat folytatott a magyar jog dogmatikus fejlődését tartalmazó nagyobb munkához, de az anyag feldolgozásában hosszan elhúzódó betegsége gátolta. 1881. szeptember 18-án, Budapesten halt meg
Nagyobb értekezései: Adatok és eszmetöredékek a polgári házasságról (1868); Az irodalmi és művészi jogok a törvényhozás terén (1868); Észrevételek az egyetemi tantervet illetőleg; Pénzügyi törvényszékek (1869); A házassági válóperekről (1871). Cikkei megjelentek a ''Törvényszéki Csarnok''ban (1859) és a ''Jogtudományi Közlöny''ben (1868-1869., 1871., 1873).
28 ⟶ 30 sor:
* A Magyarországra szóló ideiglenes törvényszéki szerkezet és perlekedési rend polgári része (Pest, 1850)
* Váltójogtan (Pest, 1851)
* Az ideiglenes polgári perrendtartás (Pest, 1853)▼
* Vagyonjog (Pest, 1883)▼
* Szerződésjog (Pest, 1852)
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000314142 A Magyar-Horvát-Tótország, Szerbvajdaság, és Temesi Bánság számára 1852. september 16. kiadott és 1853. január 1. életbe lépő ideiglenes polgári perrendtartás hiv. magyar szövege gyakorlati magyarázatokkal, és iromány-példákkal felvilágosítva, birák-, felek- és ügyvédeknek kézi könyvül. Pest: Müller E., 1853. 341 p.]
* [http://real-eod.mtak.hu/2681/ Magyarország közjoga] (gr. Cziráky Antal után; Pest, 1861)
* [https://go.ogyk.hu/dtt-item-000194961 A magyar polgári
* [https://go.ogyk.hu/dtt-item-000067722 A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított ideiglenes törvénykezési szabályokhoz alkalmazva. Pest: Vodianer, 1862., XV, 480 p.] (Pest, 1862; kiadták 1864., 1867., 1869., 1871. és 1874. években is)
* A köteles rész (1864; székfoglaló. Akadémiai Értesítő Uj Folyam)
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000309348 A magyar polgári törvénykezés rendszere az országbírói értekezlet által megállapított ideiglenes törvénykezési szabályokhoz alkalmazva.(3. kiadás) Pest: Trattner Károlyi, 1865., VI, 202 p.]
* Tanulmányok a polgári magánjogi codificatió terén (Pest, 1866)
* [http://real-eod.mtak.hu/5385/ A honosításról és a külföldiekről] (Pest, 1867)
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000307382 A magyar polgári törvénykezési rendtartás: az 1868:LIV. t.c. és az arra vonatkozó igazságügy-ministeri rendeletek nyomán, tekintettel egyszersmind az O. B. értekezlet által megállapitott törvénykezési szabályokra, 1848 előtti törvényeink és törvényszéki gyakorlatunkra. Pest: Akadémia, 1869., 309, X p.]
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000309155 A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva. 6. átnézett és bővített kiadás. Budapest: Egyetemi Ny., 1874., XIV, 512 p.]
* [http://real-eod.mtak.hu/2413/ Emlékbeszéd Császár Ferenc tiszteleti tag fölött] (Pest, 1871).
== Források ==
44 ⟶ 50 sor:
* {{cite web |url= http://akademikusok.tudomanytortenet.hu/index.php?page=1&sub=6&xid=170 |title= Suhayda János |publisher= Tudomanytortenet.hu |accessdate= 2014-02-27 |language= |archiveurl= https://web.archive.org/web/20131019191849/http://akademikusok.tudomanytortenet.hu/index.php?page=1&sub=6&xid=170# |archivedate= 2013-10-19 }}
*Hamza Gábor: Emlékezés Suhayda Jánosra (1818-1881), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjára. <nowiki>http://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146</nowiki>
*[https://dtt.ogyk.hu/hu/gyujtemenyismertetok/szerzoi-eletrajzok/jogtudos-szerzok/item/461-suhayda-janos Suhayda János életrajza. Országgyűlési Könyvtár - Magyar Jogi Portál]
*[https://dlib.ogyk.hu/R/?utm_source=go.ogyk.hu&utm_medium=urlshortener&func=collections-result&collection_id=1572 Suhayda János digitalizált művei. Országgyűlési Könyvtár - Magyar Jogi Portál]
*Konek Sándor: Emlékbeszéd Suhayda János levelező tag fölött, In: A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek, Budapest, MTA, 1882. p. 3-21.
{{Nemzetközi katalógusok}}
| |||