|
[[Kép:Pāhoehoe Lava flow.JPG|thumb|350px|Pahoehoe-lávafolyás a [[Hawaii-szigetek]]en]]
A '''lávafolyás''' vagy lávaömlés az a folyamat, melynek során az illóanyagoktól megszabadult [[magma]], azaz a [[láva]] a felszínre kerül. Napjainkban a lávaömlések -– az [[óceánközépi hátságok]] hasadékvölgyeit leszámítva -– elsősorban a [[Hawaii-szigetek]]en, [[Izland]]on és az [[Etna|Etnán]] gyakoriak. Az történelem során feljegyzett legnagyobb lávaömlés [[1783]]-ban következett be, amikor az izlandi [[Laki]] több, mint 14 km³ bazaltot öntött ki, mintegy 40 km távolságba. A földtörténet során azonban jóval nagyobb kitörésekre is akadt példa: a Columbia folyóról elnevezett, [[miocén|középső-miocén]] bazaltvidéken a Roza nevű lávaömlés-sorozat mindössze egy hét alatt 1500 km³ anyagot produkált. A hasonlóképpen képződött lávamezőket '''platóbazaltoknak''' nevezik. Ilyenek például a [[Dekkán-fennsík]] ([[kréta]]-[[paleocén]] határon képződött), [[Etiópiai-magasföld]] ([[tercier]]ben keletkezett), [[Közép-Szibéria]] ([[mezozoikum|kora-mezozoikumban]] képződött), stb.
A központi kitörések ([[kráter]]en keresztül) lávafolyásai jóval kisebbek. Az [[Etna]] például [[1535]] óta kevesebb, mint 4 km³ lávát adott, és legnagyobb lávaömlése nem haladta meg a 0,5 km³-t.
A lávafolyások nagyformái:
*'''lávaág''' -– a lávafolyás két oldalát akár több km hosszan övező pozitív felszínforma
*'''lávaalagút''' -– általában pahoehoe-lávában létrejövő hosszanti alakzat. Képződése a lávafolyás belső és külső részének eltérő hűlésére vezethető vissza
A lávafolyások kisformái:
*'''oldalgerinc''' -– konvex (keresztmetszetben domború) lávafolyás szegélyi részein a belső rész süppedésével vagy omlásával keletkezik, néhány tíz-száz méter hosszúságban.
*'''lávanyelv-gerinc''' -– konvex lávafolyás homlokán a mögötte lévô rész süppedésével keletkezik
*'''nyomásgerinc''' -– a mozgó láva által feltorlaszolt, áramvonalas -– a szélekkel általában párhuzamos, a láva nyelve felé ívesen meghajló -– gerinc
*'''lávatorlasz''' -– lávafelszín nyomásváltozás, belső áramlás, esetleg talajvízből származó gőz kioldódása miatti feltorlaszolódása
*'''lávaperem''' -– a lávafolyás elvégződése
Másodlagos kitörésekhez kapcsolódó formák:
*'''fröccs-kúp''' -– gyökértelen kürtőből felfröccsenő láva által épített kúp
*'''fröccs-sánc''' -– hasadékból, hosszanti mélyedésből felfröccsenő láva sánca
*'''hornito''' -– a lávakéreg alól -– pl. bekerült talajvíz hatására -– kisebb robbanással, lávacafatok egymásra halmozásával épülő kúp
*'''lávafelpréselődés''' -– a megszilárdulófélben lévő kéreg lávatorlaszhoz hasonló felnyomódásakor olykor az izzó, forró láva is kibuggyan. Központos és hosszúkás forma egyaránt épülhet.
*'''lávahólyag''' -– egyszeri gázkiszökés nyomán keletkező kerekded halom kis kráterrel
==Andezitláva-folyások==
[[Kép:Valle Grande dome.jpg|thumb|350px|Lávadóm a Valle Grande Nemzeti Parkban, Amerikai Egyesült Államok]]
[[Dácit]]os összetétel esetében a [[láva]] csak ritkán mozog lávafolyás formájában, gyakrabban ún. '''lávadómokat''' formál. Ezek már kisebb, önálló vulkáni építményeknek tekinthetôk, még ha általában nagyobb [[vulkán]]okhoz kapcsolódnak is. A dácitláva-folyásokat következő típusai különíthetők el:
*'''lávalepény''' -– felnyomuló, de saját súlya alatt kissé szétterülő lávából kialakuló alacsony dóm
*'''aszimmetrikus lávadóm''' -– viszkózusabb lávából kialakuló olyan alakzat, amely részben már a lejtéssel szemben is képes előrehaladni.
*'''Pelée-dóm''' -– igen viszkózus lávából álló, meredek lejtőjű dóm, amelynek tetején gyakori az utolsó felnyomuláshoz tartozó lávatű. A rámpa-szerkezet ritkább.
*'''kiemelt lávadugó''' -– a legviszkózusabb típus: függgőlegesen emelkedik ki a kürtőből, tetején néha a korábbi fedőréteggel
==Riolitláva-folyások==
| 