„Daktil” változatai közötti eltérés

==A daktil, mint a jelnyelvek betűzési rendszere==

Az úgynevezett ujj-abcujjábécé gyakorlott kézzel igen gyors betűnkénti jelelést tesz lehetővé (300 betű percenként)<ref>David Crystal: A nyelv enciklopédiája</ref> tesz lehetővé, habár ez még mindig lassabb, mint a jelnyelvi gesztusjelek használata. Az ujj-abcujjábécé (vagy daktil) minden nyelvben más és más, de természetesen a magyar jelnyelv ismerői tanulják is, ismerik is az ún. nemzetközi ujjabcujjábécé-, vagyavagy daktiljeleket.

A daktil egy jele egy [[Fonéma|fonémának]] felel meg, a [[jelnyelv]]ekkel ellentétben, ami gesztusnyelv is, tehát egyetlen mozdulat jelenthet akár egy mondatot is (becsukom„becsukom az ajtótajtót”, borotválkozik„borotválkozik”, fenyeget„fenyeget”). Tudniillik számtalan szavunk (igék,pl. mozgást megjelenítők)megjelenítő egy-egy gesztussal kifejezhetőkigék, pl.úgymint eszik, iszik, jár, gereblyézik, pelenka (pelenkáz)pelenkázik, fut, követ, zsarol/kényszerít) kifejezhetők egy-kényszerítegy gesztussal. Tehát a daktil főleg akkor praktikus, ha idegen neveket, külföldi személyneveket, szakszavakat ''betűnként'' kell eljelelni.

A daktil alapformája egyszerű, de nem az, ha angol, vagy arab, vagy francia hangzókat akarnánk jelölnijelelni, hisz sok, számunkra kimondhatatlan, nem jelezhető hangzás is van, pl. a szanszkritban, arabban, szuahéliben. A daktil mindig a leírt szavak betűit jelöli.

Az úgynevezett „alap betűk”„alapbetűk” az [[angol ábécé]] betűinek felelnek meg, a kis- és nagybetűk megkülönböztetése nélkül: ''a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, q, r, s, t, u, wv, zw, x, y, z.''