463
szerkesztés
(Korrekció) |
|||
[[Fájl:Armális.png|bélyegkép|A nemes Andrássy család címeres nemeslevele 1649-ből]]
A '''nemes Andrássy család''' egy közel négyszázéves magyar középnemesi család. A 18. század második felétől központjuk a Zemplén megyei [[Tarcal (település)|Tarcal]] mezőváros volt, ahol a család képviselői nagy hatást gyakoroltak a helyi politikai és gazdasági életre, így a tarcali helytörténet megkerülhetetlen alakjaiként tartják számon őket. Soraikból jómódú szőlőgazdák és a hitüket komolyan vevő református lelkészek kerültek ki. Házasságaik által számos környékbeli nemesi származású (pl. ''rétszentmiklósi'' Éless, ''bicskei'' és ''császári'' Komoróczy) és elismert (pl. [[Prágai András|Prágai]], [[Nagy Pál (honvéd tábornok)|Nagy]]) családdal ápolnak rokoni kapcsolatot. A leszármazottak nagy része jelenleg is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében él.
Fontos megjegyezni, hogy a nemesi cím ellenére a család csupán névrokonságban áll az ország többi magas rangú Andrássy családjával, azonos vérségi eredet idáig még nem bizonyított a neves famíliák között
== Családtörténet ==
A vezetéknév etimológiai
A család első ismert képviselője, '''Andrássy Gergely''' volt, aki a családi szájhagyomány szerint a [[harmincéves háború]] utolsó szakaszában való szerepvállalása miatt nyert családjának nemesi rangot [[III. Ferdinánd magyar király|III. Ferdinánd]] magyar királytól, ám ezt az oklevél narrációja nem erősíti meg. Az uralkodó által kiadott, 1649. május 4-én keletkezett armálist a Sáros vármegyei nemesi közgyűlés 1650. január 12-én hirdette ki.<ref>https://andrassy-csalad.webnode.sk/products/andrassy-nemeslevel/</ref> A kihirdetés helye és a család református felekezethez való tartozása valószínűvé teszi azt, hogy a família kibocsátóhelye a döntően evangélikus beállítottságú [[Sáros vármegye]] egyik református szigete lehetett.▼
▲A család első ismert képviselője
'',,''[...] ''hogy mi egyrészt néhány hívünknek ezen ügyben felségünk elé terjesztett alázatos kérése, másrészt pedig meggondolván és megfontolván hívünk – Andrássy Gergely hűségét és hű szolgálatait, melyeket ő elsősorban a magyar szentkorona országainak, majd felségünknek különböző helyeken és időkben hűségesen felmutatott és tanúsított, és a jövőben is felmutatni és tanúsítani ígért'' [...] ''tehát ugyanazt az Andrássy Gergelyt, és általa nejét: Kys Katalint, és fiait: Andrássy Mihályt és Pétert nem nemes helyzetükből és állapotukból, melyben eddig állítólag voltak'' [...] ''nemesi testületébe és sorába számláltatjuk, felvétetjük és bejegyeztetjük, beleegyezvén biztos lélekkel és határozott akaratunkkal megengedvén, hogy ők mostantól fogva a jövőben és minden elkövetkezendő időben mindazokkal a kegyekkel, megtiszteltetésekkel, engedélyekkel, szabadságokkal, jogokkal, előjogokkal, kiváltságokkal és mentességekkel'' [...] ''ők, mint örökösei és mindkét nembeli leszármazottaik használhassák, élvezhessék és azoknak örvendhessenek. [...] Igaz a kétségtelen nemességüknek jeléül ezen címert, illetve nemesi jelvényt'' [...] ''Andrássy Gergelynek és általa a fent említett nejének és fiainak, valamint az ők örököseinek és mindkét nembeli leszármazóiknak kegyesen adományozzuk'' [...]''"'' (Részlet a nemeslevélből)▼
▲'',,''[...] ''hogy mi egyrészt néhány hívünknek ezen ügyben felségünk elé terjesztett alázatos kérése, másrészt pedig meggondolván és megfontolván hívünk – Andrássy Gergely hűségét és hű szolgálatait, melyeket ő elsősorban a magyar szentkorona országainak, majd felségünknek különböző helyeken és időkben hűségesen felmutatott és tanúsított, és a jövőben is felmutatni és tanúsítani ígért'' [...] ''tehát ugyanazt az Andrássy Gergelyt, és általa nejét: Kys Katalint, és fiait: Andrássy Mihályt és Pétert nem nemes helyzetükből és állapotukból, melyben eddig állítólag voltak'' [...] ''nemesi testületébe és sorába számláltatjuk, felvétetjük és bejegyeztetjük, beleegyezvén biztos lélekkel és határozott akaratunkkal megengedvén, hogy ők mostantól fogva a jövőben és minden elkövetkezendő időben mindazokkal a kegyekkel, megtiszteltetésekkel, engedélyekkel, szabadságokkal, jogokkal, előjogokkal, kiváltságokkal és mentességekkel'' [...] ''ők, mint örökösei és mindkét nembeli leszármazottaik használhassák, élvezhessék és azoknak örvendhessenek. [...] Igaz a kétségtelen nemességüknek jeléül ezen címert, illetve nemesi jelvényt'' [...] ''Andrássy Gergelynek és általa a fent említett nejének és fiainak, valamint az ők örököseinek és mindkét nembeli leszármazóiknak kegyesen adományozzuk'' [...]''"'' (
A rang mellé nem járt birtok – tehát vezetéknév előtti [[Nemesi előnév|predikátum]] sem –, ezért a család az úgynevezett ''diplomás nemesek'' közé tartozott. Ennek ellenére mégis találunk utalás arra, hogy a család elöljárói ''adorjáni'' előnévvel rendelkeztek.<ref>Dienes-Csíkvári: Szabolcs vármegye. Budapest, 1939. Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatal. 370/A/5.</ref>▼
▲A rang mellé nem járt
Andrássy Gergely leszármazottjai az 1670-es évektől a Szabolcs megyei [[Prügy]]<nowiki/>ön éltek. A korabeli birtokösszeírásokban megtalálhatjuk '''Andrássy Miklós''' családfő nevét,<ref>http://www.szabarchiv.hu/lt/regeszta/kepek/kep_22.pdf</ref> azonban az 1756-ban keletkezett ''Acta Nobilitaria-''ban a leszármazottak nem tartották nyilván felmenőik között. A dokumentumban az utódok úgy emlékeztek vissza, hogy Andrássy Gergely fia '''Andrássy István''' volt, akinek két fia született, Mihály és István. A szokásjog értelmében feltehetőleg Mihály lehetett az idősebb, ugyanis a családi házat nem ő örökölte, hanem öccse. Mihály Tiszadadán alapított családot, mely a 18. század végére kihalt. '''Ifj. Andrássy István'''nak csakugyan két fia volt, akiket szintén Mihálynak és Istvánnak hívtak.<ref>https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33D-V9X8-4?i=11&cat=77957</ref><ref>https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33D-XSY5-4?i=103&cat=77957</ref>▼
▲Andrássy Gergely leszármazottjai az 1670-es évektől a Szabolcs megyei [[Prügy]]<nowiki/>ön éltek. A korabeli birtokösszeírásokban megtalálhatjuk '''Andrássy Miklós''' családfő nevét,<ref>http://www.szabarchiv.hu/lt/regeszta/kepek/kep_22.pdf</ref> azonban az 1756-ban keletkezett ''Acta Nobilitaria-''ban a leszármazottak nem tartották nyilván felmenőik között. A dokumentumban az utódok úgy emlékeztek vissza, hogy Andrássy Gergely fia '''I.''' '''Andrássy István''' volt, akinek két fia született, Mihály és István. A szokásjog értelmében feltehetőleg Mihály lehetett az idősebb, ugyanis a családi házat nem ő örökölte, hanem öccse. Mihály Tiszadadán alapított családot,
'''II. Andrássy Mihály''' (?–1785) az 1740-es évek végén költözött [[Tarcal (település)|Tarcal]]<nowiki/>ra, ahol felépítette az Andrássy-kúriát, amely lakóépület három évszázadon keresztül őrizte a családi otthon melegét. A lakóház jelenleg a Fő út 116. házszám alatt található, helyi védelmet élvez. A századra vonatkozóan a helyi református anyakönyvek csupán általános életrajzi adatokat közölnek egyre népesedő családról, amely 1782-ben a Békési- és a Ladányi-ágra szakadt. A 19. században a Békési-ág számos jó kiállású, karizmatikus személyt nemzett, akik tovább emelték a család környékbeli tekintélyét,
A Tarcalra költözött Andrássy Mihály öccse, '''III.''' '''Andrássy István''' (1715–1789) eredeti lakóhelyükön, Prügyön maradt, de a nevéhez köthető ág az 1830-as kolerajárványban férfiágon, majd 1888-ban leányágon is kihalt.
== Családtagok ==
*'''[[Andrássy Kálmán]]''' (
*'''Andrássy Dániel''' (
*'''Andrássy János''' (
*'''dr. Andrássy Dániel''' (
*'''dr. Andrássy Gábor''' (
== Címerük ==
'',,Kék színű álló katonai pajzsot, melynek alapját zöld dombocska foglalja el s ebben teljes férfikar, melynek közepéből fehér liliom emelkedik ki, a pajzson nyugovó nyitott, illetve rostélyos hasonló emberi kart hordozó királyi koronával díszített katonai sisakot, a sisak felső részéről, illetve csúcsáról pedig egyik oldalán aranysárga és kék, másik oldalról fehér és piros sisak-takarók és szalagok a pajzs szélét szétszóródva körülfolyván magát a pajzsot csinosan díszítik." –'' a címer (nemesi jelvény) armálison szereplő leírása.
Kempelen Béla így írta le a címert: ,'',Kék paizsban zöld halmon könyöklő pánczélos kar egyenes kardot tart, a felső karból arany tulipán nő ki; sisakdísz: könyöklő pánczélos kar karddal; takarók: kék-arany, vörös-ezüst",''<ref>{{CitLib|aut=Kempelen, Béla.|tit=Magyar nemes családok|ann=2011-|isbn=9789638940902|url=https://www.worldcat.org/oclc/978242120}}</ref> ''Szluha Márton pedig így jegyezte le: ,,Kékben, zöld dombon kardot tartó, könyöklő páncélos kar könyökhajlatából arany tulipán nő ki. Sisakdísz: pajzslak. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst."''<ref>{{CitLib|aut=Szluha, Márton|tit=Felvidéki nemes családok. Köt. 2 Sáros, Turóc vármegye nemes családjai|ann=2008|isbn=9639204463|url=https://www.worldcat.org/oclc/551242696}}</ref> Mind a Kempelen- és a Szluha-féle címerleírás téves az arany tulipánt illetően, mert a nemeslevél egyértelműen fehér
Egy internetes heraldikai csoportban megállapították, hogy a címeren szereplő könyöklő férfi kar a kezében nem kardot, hanem egy hegyestőrt tart.
Érdekesség, hogy a régen [[Andrássy Dénes|gróf Andrássy Dénes]] birtokában lévő tarcali kúria – mely ma [[Andrássy-kúria|Andrássy Rezidencia Wine & Spa]] néven szállodaként üzemel – kovácsoltvas kapuján, pincészetének homlokzatán, illetve borászati termékein félreértésből az egykor
== Jegyzetek ==
|
szerkesztés