Wikipédia

„Andrássy család (1649)” változatai közötti eltérés

Szócikk Vitalap

Andrássy család (1649) (szerkesztés)

A lap 2021. március 19., 02:43-kori változata

575 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
Korrekció
(Korrekció)
[[Fájl:Armális.png|bélyegkép|A nemes Andrássy család címeres nemeslevele 1649-ből]]
 
A '''nemes Andrássy család''' egy közel négyszázéves magyar középnemesi család. A 18. század második felétől központjuk a Zemplén megyei [[Tarcal (település)|Tarcal]] mezőváros volt, ahol a család képviselői nagy hatást gyakoroltak a helyi politikai és gazdasági életre, így a tarcali helytörténet megkerülhetetlen alakjaiként tartják számon őket. Soraikból jómódú szőlőgazdák és a hitüket komolyan vevő református lelkészek kerültek ki. Házasságaik által számos környékbeli nemesi származású (pl. ''rétszentmiklósi'' Éless, ''bicskei'' és ''császári'' Komoróczy) és elismert (pl. [[Prágai András|Prágai]], [[Nagy Pál (honvéd tábornok)|Nagy]]) családdal ápolnak rokoni kapcsolatot. A leszármazottak nagy része jelenleg is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében él.
A '''nemes Andrássy család''' egy, a 18–19. század között a Zemplén megyei Tarcalon élő armalista család volt.
 
Fontos megjegyezni, hogy a nemesi cím ellenére a család csupán névrokonságban áll az ország többi magas rangú Andrássy családjával, azonos vérségi eredet idáig még nem bizonyított a neves famíliák között. A nemes Andrássy család képviselői főleg a helyi politikai és gazdasági életben bírtak nagy befolyással, a tarcali helytörténet megkerülhetetlen alakjaiként tartják számon őket.
 
Soraikból tehetséges szőlőművesek és borászok, valamint elhivatott református lelkészek kerültek ki. Házasságaik által számos környékbeli, elismert családdal ápolnak rokoni kapcsolatot (pl. ''bicskei'' és ''császári'' Komoróczy család, ''sassi'' Szabó család)
 
Leszármazottjainak nagy része jelenleg is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében él.
 
== Családtörténet ==
A vezetéknév etimológiai vizsgálatavizsgálatából arra világít rámegállapíthatjuk, hogy a család őse egy '''András''' nevű férfi volt. Az őA tőle való leszármazás általleszármazásból alakult ki az ''András fia'', vagyis az ''Andrásfi'' név, amiből az f hang s hanghoz való hasonulása által ''Andrássy'' lett.<ref>Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink. Tinta könyvkiadó, Budapest, 2010. 33. oldal</ref>
 
A család első ismert képviselője, '''Andrássy Gergely''' volt, aki a családi szájhagyomány szerint a [[harmincéves háború]] utolsó szakaszában való szerepvállalása miatt nyert családjának nemesi rangot [[III. Ferdinánd magyar király|III. Ferdinánd]] magyar királytól, ám ezt az oklevél narrációja nem erősíti meg. Az uralkodó által kiadott, 1649. május 4-én keletkezett armálist a Sáros vármegyei nemesi közgyűlés 1650. január 12-én hirdette ki.<ref>https://andrassy-csalad.webnode.sk/products/andrassy-nemeslevel/</ref> A kihirdetés helye és a család református felekezethez való tartozása valószínűvé teszi azt, hogy a família kibocsátóhelye a döntően evangélikus beállítottságú [[Sáros vármegye]] egyik református szigete lehetett.▼
 
▲A család első ismert képviselője, '''Andrássy Gergely''' volt, aki a családi szájhagyomány szerint a [[harmincéves háború]] utolsó szakaszában való szerepvállalása miattszerepvállalásával nyert családjánaksaját és gyermekei számára nemesi rangot [[III. Ferdinánd magyar király|III. Ferdinánd]] magyar királytól, ám ezt az oklevél narrációja nem erősítirendelkezik narrációval, így az anekdota ezt igazoló korabeli iratok hiányában megerősítetlen megmaradt. Az uralkodó által kiadott, 1649. május 4-én keletkezett armálist a Sáros vármegyei nemesi közgyűlés 1650. január 12-én hirdette ki.<ref>https://andrassy-csalad.webnode.sk/products/andrassy-nemeslevel/</ref> A kihirdetés helye és a család református felekezethez valóhelvét tartozásahitvallása valószínűvé teszi azt, hogy a família kibocsátóhelye a döntően evangélikus beállítottságú [[Sáros vármegye]] egyik református felekezeti szigete lehetett.
'',,''[...] ''hogy mi egyrészt néhány hívünknek ezen ügyben felségünk elé terjesztett alázatos kérése, másrészt pedig meggondolván és megfontolván hívünk – Andrássy Gergely hűségét és hű szolgálatait, melyeket ő elsősorban a magyar szentkorona országainak, majd felségünknek különböző helyeken és időkben hűségesen felmutatott és tanúsított, és a jövőben is felmutatni és tanúsítani ígért'' [...] ''tehát ugyanazt az Andrássy Gergelyt, és általa nejét: Kys Katalint, és fiait: Andrássy Mihályt és Pétert nem nemes helyzetükből és állapotukból, melyben eddig állítólag voltak'' [...] ''nemesi testületébe és sorába számláltatjuk, felvétetjük és bejegyeztetjük, beleegyezvén biztos lélekkel és határozott akaratunkkal megengedvén, hogy ők mostantól fogva a jövőben és minden elkövetkezendő időben mindazokkal a kegyekkel, megtiszteltetésekkel, engedélyekkel, szabadságokkal, jogokkal, előjogokkal, kiváltságokkal és mentességekkel'' [...] ''ők, mint örökösei és mindkét nembeli leszármazottaik használhassák, élvezhessék és azoknak örvendhessenek. [...] Igaz a kétségtelen nemességüknek jeléül ezen címert, illetve nemesi jelvényt'' [...] ''Andrássy Gergelynek és általa a fent említett nejének és fiainak, valamint az ők örököseinek és mindkét nembeli leszármazóiknak kegyesen adományozzuk'' [...]''"'' (Részlet a nemeslevélből)▼
 
▲'',,''[...] ''hogy mi egyrészt néhány hívünknek ezen ügyben felségünk elé terjesztett alázatos kérése, másrészt pedig meggondolván és megfontolván hívünk – Andrássy Gergely hűségét és hű szolgálatait, melyeket ő elsősorban a magyar szentkorona országainak, majd felségünknek különböző helyeken és időkben hűségesen felmutatott és tanúsított, és a jövőben is felmutatni és tanúsítani ígért'' [...] ''tehát ugyanazt az Andrássy Gergelyt, és általa nejét: Kys Katalint, és fiait: Andrássy Mihályt és Pétert nem nemes helyzetükből és állapotukból, melyben eddig állítólag voltak'' [...] ''nemesi testületébe és sorába számláltatjuk, felvétetjük és bejegyeztetjük, beleegyezvén biztos lélekkel és határozott akaratunkkal megengedvén, hogy ők mostantól fogva a jövőben és minden elkövetkezendő időben mindazokkal a kegyekkel, megtiszteltetésekkel, engedélyekkel, szabadságokkal, jogokkal, előjogokkal, kiváltságokkal és mentességekkel'' [...] ''ők, mint örökösei és mindkét nembeli leszármazottaik használhassák, élvezhessék és azoknak örvendhessenek. [...] Igaz a kétségtelen nemességüknek jeléül ezen címert, illetve nemesi jelvényt'' [...] ''Andrássy Gergelynek és általa a fent említett nejének és fiainak, valamint az ők örököseinek és mindkét nembeli leszármazóiknak kegyesen adományozzuk'' [...]''"'' (Részletrészlet aaz nemeslevélbőleredeti nemeslevél magyar fordításából, fordította: dr. Andrássy Dániel, 1963)
A rang mellé nem járt birtok – tehát vezetéknév előtti [[Nemesi előnév|predikátum]] sem –, ezért a család az úgynevezett ''diplomás nemesek'' közé tartozott. Ennek ellenére mégis találunk utalás arra, hogy a család elöljárói ''adorjáni'' előnévvel rendelkeztek.<ref>Dienes-Csíkvári: Szabolcs vármegye. Budapest, 1939. Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatal. 370/A/5.</ref>▼
 
▲A rang mellé nem járt birtokbirtokadomány – tehátígy nem kaptak vezetéknév előtti [[Nemesi előnév|predikátum]]<nowiki/>ot sem –, ezért a család az úgynevezett ''diplomás nemesek'', közéidegen tartozott.szóval Ennekaz ellenérearmalisták mégisközé találunksorolható. utalásUtalást találunk arra, hogy a családkésőbbi elöljáróileszármazottak az ''adorjáni'' előnévvel rendelkeztekkülönböztették meg magukat a többi Andrássy családtól.<ref>Dienes-Csíkvári: Szabolcs vármegye. Budapest, 1939. Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatal. 370/A/5.</ref>
Andrássy Gergely leszármazottjai az 1670-es évektől a Szabolcs megyei [[Prügy]]<nowiki/>ön éltek. A korabeli birtokösszeírásokban megtalálhatjuk '''Andrássy Miklós''' családfő nevét,<ref>http://www.szabarchiv.hu/lt/regeszta/kepek/kep_22.pdf</ref> azonban az 1756-ban keletkezett ''Acta Nobilitaria-''ban a leszármazottak nem tartották nyilván felmenőik között. A dokumentumban az utódok úgy emlékeztek vissza, hogy Andrássy Gergely fia '''Andrássy István''' volt, akinek két fia született, Mihály és István. A szokásjog értelmében feltehetőleg Mihály lehetett az idősebb, ugyanis a családi házat nem ő örökölte, hanem öccse. Mihály Tiszadadán alapított családot, mely a 18. század végére kihalt. '''Ifj. Andrássy István'''nak csakugyan két fia volt, akiket szintén Mihálynak és Istvánnak hívtak.<ref>https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33D-V9X8-4?i=11&cat=77957</ref><ref>https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33D-XSY5-4?i=103&cat=77957</ref>▼
 
▲Andrássy Gergely leszármazottjai az 1670-es évektől a Szabolcs megyei [[Prügy]]<nowiki/>ön éltek. A korabeli birtokösszeírásokban megtalálhatjuk '''Andrássy Miklós''' családfő nevét,<ref>http://www.szabarchiv.hu/lt/regeszta/kepek/kep_22.pdf</ref> azonban az 1756-ban keletkezett ''Acta Nobilitaria-''ban a leszármazottak nem tartották nyilván felmenőik között. A dokumentumban az utódok úgy emlékeztek vissza, hogy Andrássy Gergely fia '''I.''' '''Andrássy István''' volt, akinek két fia született, Mihály és István. A szokásjog értelmében feltehetőleg Mihály lehetett az idősebb, ugyanis a családi házat nem ő örökölte, hanem öccse. Mihály Tiszadadán alapított családot, melyde aunokája 18.1791-es halálával a századtiszadadai végéreágnak kihaltmagvaszakadt. '''IfjII. Andrássy István'''nak (?–1751) csakugyan két fia volt, akiket szintén Mihálynak és Istvánnak hívtak.<ref>https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33D-V9X8-4?i=11&cat=77957</ref><ref>https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33D-XSY5-4?i=103&cat=77957</ref>
'''Andrássy Mihály''' az 1740-es évek végén [[Tarcal (település)|Tarcal]]<nowiki/>ra költözött, ahol felépítette Andrássy-kúriát, amely lakóépület három évszázadon keresztül őrizte a családi otthon melegét. A lakóház jelenleg a Fő út 116. házszám alatt található, helyi védelmet élvez. A századra vonatkozóan a helyi református anyakönyvek csupán általános életrajzi adatokat közölnek egyre népesedő családról, mely 1782-ben a Békési- és a Ladányi-ágra szakadt.
 
'''II. Andrássy Mihály''' (?–1785) az 1740-es évek végén költözött [[Tarcal (település)|Tarcal]]<nowiki/>ra, ahol felépítette az Andrássy-kúriát, amely lakóépület három évszázadon keresztül őrizte a családi otthon melegét. A lakóház jelenleg a Fő út 116. házszám alatt található, helyi védelmet élvez. A századra vonatkozóan a helyi református anyakönyvek csupán általános életrajzi adatokat közölnek egyre népesedő családról, amely 1782-ben a Békési- és a Ladányi-ágra szakadt. A 19. században a Békési-ág számos jó kiállású, karizmatikus személyt nemzett, akik tovább emelték a család környékbeli tekintélyét, amellyelde ezzel egy időben a Ladányi-ág vészesen pauperizálódni kezdettelszegényedett. A fentrokonságból említettaz Andrássyelső Istvánvilágháborúban leszármazottjainégy, vagyis a Prügyönmásodik maradtvilágháborúban rokonságöt férfi veszett oda az 1830európai hadszíntereken. A Horthy-askorszak alatt a [[Vitézi rend|Vitézi Rend]] két családtagot kolerajárványbanis férfiágonfelvett kihaltköreibe.
 
A Tarcalra költözött Andrássy Mihály öccse, '''III.''' '''Andrássy István''' (1715–1789) eredeti lakóhelyükön, Prügyön maradt, de a nevéhez köthető ág az 1830-as kolerajárványban férfiágon, majd 1888-ban leányágon is kihalt.
A 20. században a család számos férfija elhunyt az első és második világháború csataterein. A Horthy-korszak alatt a [[Vitézi rend|Vitézi Rend]] két családtagot is felvett köreikbe.
 
== Családtagok ==
 
*'''[[Andrássy Kálmán]]''' (1853-19371853–1937): református lelkész, író.
*'''Andrássy Dániel''' (1837-19051837–1905): borászszőlőgazda, díjnyertes termékei az 1896-os millenniumi ünnepségen voltakdíjazást knyerte<nowiki/>iállítva.k
*'''Andrássy János''' (1863-19301863–1930): földbirtokos, a Tarcali Hegyközség elnöke.
*'''dr. Andrássy Dániel''' (1893-19651893–1965): Szabolcs vármegye főispánja, jogász.<ref>http://www.nevpont.hu/view/394</ref>
*'''dr. Andrássy Gábor''' (1958-1958–): kardiológus, a budapesti Szent Ferenc Kórház orvosigazgatója.
 
== Címerük ==
'',,Kék színű álló katonai pajzsot, melynek alapját zöld dombocska foglalja el s ebben teljes férfikar, melynek közepéből fehér liliom emelkedik ki, a pajzson nyugovó nyitott, illetve rostélyos hasonló emberi kart hordozó királyi koronával díszített katonai sisakot, a sisak felső részéről, illetve csúcsáról pedig egyik oldalán aranysárga és kék, másik oldalról fehér és piros sisak-takarók és szalagok a pajzs szélét szétszóródva körülfolyván magát a pajzsot csinosan díszítik." –'' a címer (nemesi jelvény) armálison szereplő leírása.
 
Kempelen Béla így írta le a címert: ,'',Kék paizsban zöld halmon könyöklő pánczélos kar egyenes kardot tart, a felső karból arany tulipán nő ki; sisakdísz: könyöklő pánczélos kar karddal; takarók: kék-arany, vörös-ezüst",''<ref>{{CitLib|aut=Kempelen, Béla.|tit=Magyar nemes családok|ann=2011-|isbn=9789638940902|url=https://www.worldcat.org/oclc/978242120}}</ref> ''Szluha Márton pedig így jegyezte le: ,,Kékben, zöld dombon kardot tartó, könyöklő páncélos kar könyökhajlatából arany tulipán nő ki. Sisakdísz: pajzslak. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst."''<ref>{{CitLib|aut=Szluha, Márton|tit=Felvidéki nemes családok. Köt. 2 Sáros, Turóc vármegye nemes családjai|ann=2008|isbn=9639204463|url=https://www.worldcat.org/oclc/551242696}}</ref> Mind a Kempelen- és a Szluha-féle címerleírás téves az arany tulipánt illetően, mert a nemeslevél egyértelműen fehér színűnekliliomnak határozza meg.
 
Egy internetes heraldikai csoportban megállapították, hogy a címeren szereplő könyöklő férfi kar a kezében nem kardot, hanem egy hegyestőrt tart.
 
Érdekesség, hogy a régen [[Andrássy Dénes|gróf Andrássy Dénes]] birtokában lévő tarcali kúria – mely ma [[Andrássy-kúria|Andrássy Rezidencia Wine & Spa]] néven szállodaként üzemel – kovácsoltvas kapuján, pincészetének homlokzatán, illetve borászati termékein félreértésből az egykor tulajdonos,tulajdonosra utaló grófi helyett a nemes Andrássy család címere van ábrázolva.
 
== Jegyzetek ==
Ssycell
463

szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Speciális:MobileDiff/23693746”