|
|}}
'''Boso''' ({{ny-fr|''Boson''}}), ([[844]] – [[887]]. [[január 11.]]<ref name=uralkodok>'''Uralkodók és dinasztiák''' (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, {{ISBN|963-9075-12-4}}, 97. oldal</ref>) alsó-burgund ([[Provence-Alpes-Côte d’Azur|Provenceprovence-i]]) király [[877]]-től879 és 887 között.
Buvinnnek[[Gorzei Bivin]]nek (más néven Beuves-nek), Ardennes grófjának volt a fia. [[876]]-ban sógora, [[I. Károly nyugati frank király]] [[Lombardia]] kormányzójává tette, és hercegi rangot adományozott neki. [[III. Lajos nyugati frank király|III. Lajos]] és [[Karlmann nyugati frank király|Karlmann]] nyugati frank királyok kiskorúsága idején összehívta a provence-i püspököket, és [[879]]. [[október 15.|október 15-én]] királlyá kiáltatta ki magát.<ref name=uralkodok/> A koronára való jogait főként arra a tényre alapozta, hogy férje volt Irmingardnak, [[II. Lajos frank császár]] leányának.<ref name=szentromai>James Bryce: '''A Római Szent Birodalom''', A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1903, 86. oldal</ref><ref>Gingins la Sarraz báró egy oklevelet, idéz, amelyet Boso akkor adott ki, mikor még habozott, vajon királynak mondja-e magát: ''"Ego Boso Dei gratia id quod sum, et conjux mea Irmingardis proles imperalis."'' (''Bryce'', id.m., 86. o.)</ref> Kiterjesztette a fennhatósága alatt álló területeket. Trónbitorló uralma nemcsak Provence-ra, hanem számos északi vidékre, így az Autunig kibővített [[Burgundia|Burgundiára]] is kiterjedt.<ref name=uralkodok/>
Az elkövetkező években, elsősorban [[880]] és [[882]] között a francia és a német [[Karolingok]] Boso számos északi területén helyreállították uralmukat. [[Vienne (település)|ViennebenVienne]]-ben érte a halál. A trónon fia, [[III. Lajos itáliai király|Lajos]] lépett az örökébe.<ref name=uralkodok/>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
<references/>
{{Burgund király|elozo=nem volt
|
