„Skála Metró” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
(Kővári György kékítése.)
aNincs szerkesztési összefoglaló
}}
 
A '''Skála Metró''' egy nagyáruház, melyet [[1984]]. április 28-án avattak fel a [[budapest]]i [[Nyugati tér]]en (az akkori Marx téren). Ez volt a [[Demján Sándor]] által alapított [[Skála-Coop]] cégcsoport második legnagyobb áruháza a korábban megnyitott [[Skála Budapest Nagyáruház]] után. A legkarakteresebb eleme - a tördelt, sokszöges alaprajzi elemekre építkező homlokzat és tér mellett - a barna füstüveg borítása. Az egykor meghatározó áruház napjainkra megfakult, a piacon helyét kereső, zömmel másodvonalbeli termékeket kínáló kiskereskedelmi létesítménnyé devalválódott.<ref name="kadarplaza"/>
 
== Története ==
 
Az áruház építésére az akkor még [[Karl Marx|Marx]] térnek nevezett Nyugati tér átrendezésének és modernizálásának részeként került sor, ekkor épült az aluljárórendszer, a [[M3-as metróvonal|metró]] (innen a név), és a közúti felüljáró is a [[Váci út]] és [[Bajcsy-Zsilinszky út (Budapest)|Bajcsy-Zsilinszky út]] közé. A tér és az áruház tervezése is [[Kővári György (építészmérnök)|Kővári György]] nevéhez fűződik, aki még az áruház átadása előtt elhunyt. Eredetileg egy kisebb élelmiszerboltot képzeltek el, mely egy másik, [[Dózsa György út (Budapest)|Dózsa György út]]i Skálával együtt üzemelt volna, de ez utóbbi végül nem épült meg, így bővült terjedelmes nagyáruházzá az épület, mely elárusító terek mellett a felsőbb szinteken a [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] irodáinak is helyet adott, ezekhez külön bejárat tartozott. A supermarket-szint 1500 m³-es, mely az aluljárószinten található, efelett helyezkednek el a galériaszintek, melyeket mozgólépcsők kötnek össze. Az áruházban széles kínálat volt, számos kurrens, a [[1980-as évek|nyolcvanas években]] exkluzívnak számító terméket lehetett kapni, ruházati termékekből éppúgy, mint például híradástechnikai termékekből.
 
Az áruház a maga idejében világszínvonalúnak számító technikával épült, a homlokzatrendszer kétrétegű: a belső vasbeton falazással és szalagablakokkal készült; ettől 60 centiméterre húzódik a külső héj hang- és fényszűrős, pontmegfogásos ragasztott üvegfala, amelyet acél vázszerkezet merevít. Másik sajátossága a teraszos kialakítás volt, felfelé egyre kisebb szabadtéri teraszok épültek, melyeket lépcsők kötöttek össze, itt vendéglátóipari egységek is üzemeltek, de ide érkezett a közúti felüljáró oldalán kiépült járda is, mely a [[Nyugati pályaudvar]] melletti [[autóbusz]]-végállomással teremtett kapcsolatot. Az áruház pinceszintje zárt vasbeton szerkezetes, a felsőbb szinteken többnyire 7×7 méteres raszterrel kialakított pillérsor adja a szerkezeti vázat. Az aluljárószinten került kialakításra a gépészeti tér. Az épületben nem kevesebb, mint tizenegy lift van: három a földszint és a legfelső szint között, négy a pince és a második emelet között, három az utcaszint és a második emelet között, egy pedig az utca és a galériaszint között jár - a funkciók szintenkénti változásaihoz igazodva. A kazánház a legfelső szintre került. Az épület hiányosságai közé tartozik, hogy rakodáshoz van ugyan egy teherszállítási bejárat a Jókai utca felől, de áruraktár nem épült, ehelyett [[Óbuda (városrész)|Óbudán]] volt bérelt áruraktár. A helytakarékosság jegyében a [[mozdony]]fordítókhoz hasonló [[Tehergépkocsi|teherautó]]-fordító épült, a jó működéshez azonban a beszállítók pontos érkezése is kellett. Másik hiányosság volt, hogy nem épültek parkolóhelyek a vásárlók számára. Ezzel együtt is az áruház megközelítése és a tömegközlekedési kapcsolatai kiválóak, ezen kívül fénykorában a legjövedelmezőbbek közé tartozott: a napi harmincezres vásárlótömeg mellett az étterem is jó üzletre számíthatott, hisz nemcsak kilencszáz áruházi dolgozó, hanem nyolcszáz MÁV-alkalmazott is megfordult az épületben.