„Magyar Bencés Kongregáció” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Frissítés |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
A török időkben a szerzetesi élet majdnem teljesen megszűnt, majd 1637-ben a szerzetesek visszatérnek Pannonhalmára. A török kiűzése után felélesztik a tihanyi, bakonybéli és dömölki apátságokat, melyeknek apátját a pannonhalmi főapát nevezi ki. Mivel az apátságokért az Habsburg-udvarnak kellene fegyverváltságot fizetni, s a kongregációnak erre nincs pénze, ezért hogy az apátságok ne enyésszenek el - Tihanyt Altenburg, Zalavárat, amit Zalaapátiban építenek újra, és Telkit Göttwieg váltja vissza.
1786-ban [[II. József magyar király|II. József]] feloszlatta a rendet, azonban unokaöccse és utóda, [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] 1802-ben visszaállította, azzal a feltétellel, hogy ezután tanítaniuk kell. Így 1802–1948 között a rend kilenc gimnáziumot tartott fenn: Győr, Kőszeg, Sopron, Komárom, Pápa, Esztergom, Budapest, Pannonhalma, Csepel. A rend iskoláit 1948-ban államosították, majd 1950-ben a rendet részlegesen feloszlatták. A kb. 300 szerzetesből 70 maradhatott a rendi keretben, illetve visszakapták a győri és a pannonhalmi gimnáziumot. Ekkor a fiatal szerzetesek egy része külföldre ment, ők alapították meg [[
1990-től ismét szabadon működhet a rend, így [[1994]]-ben újjáalakult a [[Tihanyi apátság]] és a komáromi rendház, majd 1998-ban a [[bakonybéli monostor]].
A kongregációnak jelenleg 8 [[kolostor|rendház]]a van, ebből négy önálló [[kolostor|monostor]]: a [[Pannonhalmi Bencés Főapátság]], a
2012-ben a kongregációnak 94 tagja volt, ebből 72 fő élt Magyarországon. A rend legidősebb tagjai: Olofsonn Placid, Jáki Zénó és Takács Dénes.
A kongregáció prézes apátja, s egyben pannonhalmi főapát 2018-tól [[Hortobágyi T. Cirill]]. További elöljárók: Paulo de Souza Silva
== Források ==
| |||