„Kazárok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
48. sor:
[[798]]-ban sikerült lezárni a háborút az arabokkal. A hosszú harcokban a kazárok végül kimerültek, így Transzkaukáziáról is le kellett mondaniuk. De az arabok csak a Kaukázusig jutottak el. A kazárok védelmi harcainak a világtörténelmi jelentősége az, hogy feltartóztatták az arab hullámot, s az iszlám terjedésének éppúgy egy hatalmas hegylánc, a Kaukázus vetett gátat a Földnek ebben a térségében, akárcsak Európában a [[Pireneusok]] akadályozták meg a további iszlám-arab expanziót.
 
A magyarok ekkor már nyilván önállósultak a kazároktól, csak így fogadhatták be a kazárok egyes csoportjait, nyilván a nyugaton élőket, akik a [[Don]] és a [[Dnyeper]] között laktak. {{forr|szöveg=Sok történész véleménye szerint ezen hatalmi átrendeződés miatt építhették [[Sarkel]] erődjét a Don alsó folyásánál [[838]]-ban.}} A [[9. század]] végétől azután a [[besenyők]], az [[úzok]] és a [[Kijevi Rusz]] támadásai alaposan legyengítették a kazárokat. A kaganátus jellemző módon muszlim zsoldosokat alkalmazott, egyes néptöredékeinek kiválása miatt demográfiailag is legyengülhetett, kereskedelmi útvonalait pedig a 10. században önállósuló Volgai Bolgárország és a varég-normann, majd kijevi expanzió zilálhatta szét. A Kijevi Rusz uralkodója, [[I. Szvjatoszláv kijevi fejedelem|Szvjatoszláv]] végleg átvette a kazároknak alávetett keleti szláv népek adóztatását, sőt rövid ideig Bulgáriát is elfoglalta (968), ami jól mutatta, hogy a kazárok a 10. század második felére kiszorultak a kelet-európai nagypolitikából.
 
A kazároknak Szvjatoszláv támadásai adták meg a kegyelemdöfést ([[965]]), míg a birodalom addigi maradékát a [[Bizánci Birodalom]] a [[11. század]] elején számolta fel végleg.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kazárok