„Ágost szász választófejedelem” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
sablon
13. sor:
Bátyja, az uralkodó [[Móric szász választófejedelem]] (1521–1553) – elhunyt apjuk végrendeletével ellentétben – megtagadta az öccsére hagyott hercegi birtokrészek átadását, Ágostnak csak pénzbeli juttatást (kegydíjat) biztosított, és 1544-ben ráruházta a [[merseburg]]i püspökség igazgatását. Ágost herceg Innsbruckban, a [[Német-római Birodalom|német-római császári]] udvarban nőtt fel, itt szoros barátságot kötött Miksa főherceggel, a későbbi [[Miksa magyar király|II. Miksa]] [[Nyugati császárok listája|császárral]] (aki I. Miksa néven magyar és cseh király is lett). 1546-ban Móric fejedelem önálló hadparancsnokká nevezte ki öccsét, és megbízta [[Drezda]] katonai védelmével.
 
[[1548]]. [[október 7.|október 7]]-én [[Torgau]]ban feleségül vette az [[Oldenburg-ház]]ból való [[Anna dán királyi hercegnő]]t (1532–1585), [[III. Keresztély dán király|III. Keresztély dán és norvég király]] (1503–1599) leányát. A házasságkötés után Móric fejedelem, az uralkodó önálló udvartartást biztosított öccsének, akit akit ekkor mát trónörökösnek tekintett.
 
1552-ben Móric fejedelem átadta öccsének az ország kormányzását. Ágost herceg nyomban szövetségi szerződést kötött apósával, a nagy hatalmú [[III. Keresztély dán király|III. Keresztély királlyal]].