„Tóth Krisztina (költő)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Életpályája: soremelésekkel tagoltabbá tettem a szöveget
13. sor:
== Életpályája ==
 
1967. december 5-én született Budapesten. Anyja ötvös, nagyapja grafikus volt.
1967. december 5-én született Budapesten. Anyja ötvös, nagyapja grafikus volt. Általános iskolába a VI. kerületi Szív utcába járt, ahol már alsó tagozattól francia nyelvet oktattak. A Képző és Iparművészeti Szakközépiskola szobrász szakán érettségizett 1986-ban. A középiskolai években kezdett el publikálni, 1985-ben megnyerte vers kategóriában a Sárvári Diákírók és Diákköltők pályázatát, aztán csatlakozott ahhoz az irodalmi műhelyhez, amelynek többek között Kemény István és Vörös István is tagjai voltak. Érettségi után egy évig a Nemzeti Múzeumban dolgozott gyakornokként, majd felvételizett az ELTE Bölcsészettudományi Karára. Első kötete az ''Őszi kabátlobogás'', 1989-ben jelent meg és rögtön [[Radnóti-díj|Radnóti Miklós emlékérem]]mel díjazták. 1990-ben tanulmányait megszakítva Párizsba ment, ahol alkalmi munkákból élt. Egy év múlva Tempus-ösztöndíjat szerzett, majd további egy évet maradt a francia fővárosban. Az ösztöndíj ideje alatt francia költőket fordított és személyes ismeretséget kötött francia költőkkel. Alain Bosquet, Lionel Ray és Pierre Oster segítette őt tanácsaival.
 
Általános iskolába a VI. kerületi Szív utcába járt, ahol már alsó tagozattól francia nyelvet oktattak.
1992-ben hazatért, befejezte az egyetemet és tanári diplomát szerzett. 1994-98-ig a Budapesti Francia Intézet munkatársaként kortárs képzőművészeti kiállításokat szervezett. 1998-ban megszületett Marcell fia, állását otthagyta. Azóta szabadúszó, írásaiból él.
 
A Képző és Iparművészeti Szakközépiskola szobrász szakán érettségizett 1986-ban.
Gyerekkönyveket fia születése után kezdett írni. Első házasságának megromlása és válása után évekig ólomüveg-készítésből tartotta el magát és fiát. Az üvegművesség a mai napig hobbija.
 
A középiskolai években kezdett el publikálni, 1985-ben megnyerte vers kategóriában a Sárvári Diákírók és Diákköltők pályázatát, aztán csatlakozott ahhoz az irodalmi műhelyhez, amelynek többek között Kemény István és Vörös István is tagjai voltak.
 
Érettségi után egy évig a Nemzeti Múzeumban dolgozott gyakornokként, majd felvételizett az ELTE Bölcsészettudományi Karára.
 
Első kötete az ''Őszi kabátlobogás'', 1989-ben jelent meg és rögtön [[Radnóti-díj|Radnóti Miklós emlékérem]]mel díjazták.
 
1990-ben tanulmányait megszakítva Párizsba ment, ahol alkalmi munkákból élt. Egy év múlva Tempus-ösztöndíjat szerzett, majd további egy évet maradt a francia fővárosban. Az ösztöndíj ideje alatt francia költőket fordított és személyes ismeretséget kötött francia költőkkel. Alain Bosquet, Lionel Ray és Pierre Oster segítette őt tanácsaival.
 
1992-ben hazatért, befejezte az egyetemet és tanári diplomát szerzett.
 
1994-98-ig a Budapesti Francia Intézet munkatársaként kortárs képzőművészeti kiállításokat szervezett.
 
1998-ban megszületett Marcell fia, állását otthagyta. Azóta szabadúszó, írásaiból él.
 
Gyerekkönyveket fia születése után kezdett írni.
 
Gyerekkönyveket fia születése után kezdett írni. Első házasságának megromlása és válása után évekig ólomüveg-készítésből tartotta el magát és fiát. Az üvegművesség a mai napig hobbija.
 
Második férje dr. Perecz László jogász, filozófus, akivel 2010-ben kötött házasságot. Közös gyermekük Perecz Lili.