„Vízszennyezés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 31.223.235.185 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Tartalmi átrendezés+összevonás jelentős bővítéssel. Halott-linkek felszámolása, új források + Wiki kereszt-hivatkozások |
||
1. sor:
'''Vízszennyezés'''nek nevezzük azt a [[Környezetszennyezés|környezetszennyező]] folyamatot, melynek során a [[víz]] rosszabb [[Vízminőség|minőségűvé]] válik. A minőség-romláshoz vezető folyamatok rendszerint [[Ember|emberi]] eredetű beavatkozások következményei. A vízszennyezés a teljes vízi [[Ökoszisztéma|ökoszisztémára]] károsítólag hat.
Mérőszáma rendszerint relatív, az egyes anyagoknak a természetes vizekben jelenlevő [[Koncentráció|koncentrációját]] meghaladó értéke. Abszolút koncentráció-értékek esetén egy un. ''határérték'' fölötti állapotot tekintenek szennyezettnek.
Vízszennyezés áll tehát elő amennyiben egy oldott komponens koncentrációja annak (megengedett ill. előírt) határértéke fölé emelkedik; de akkor is ha valamely ''természet-idegen'' [[vegyület]] jelenik meg a vízben, függetlenül attól hogy arra a vegyületre létezik-e rögzített határérték avagy sem. Míg az előbbi-eset jobbára már ismert kockázatokat hordoz, addig a természet-idegen vegyület megjelenése ismeretlen következményekkel jár, mind a vízi ökoszisztémára mind az emberi vízellátásba bevonásakor.
A szennyeződést rendszerint a vízben oldott kémiai vegyületek idézik elő, de tágabb értelemben ide tartoznak a bakteriológiai, radiológiai, és a hő-terhelésből eredőek is.[[Fájl:Water pollution.jpg|thumb|220px|Vízszennyezés]]
[[Fájl:Aguas del lago de Maracaibo contaminadas por Lemna 02.JPG|thumb|200px|Vízszennyezés a Maracaibo-öbölben [[Venezuela|Venezuelában]]]]
[[Fájl:PollutionDêule2010 04 22 1.jpg|thumb|200px|Vízszennyezés háztartási hulladékokkal]]
== Előállása ==
* Mechanizmus szerint: A szennyezés a szennyező anyag vízbe jutásával kezdődik (emisszió), majd a vízben terjedve (transzmisszió) kisebb-nagyobb víztömeg szennyeződhet (imisszió). A szennyezőanyag továbbterjedésének mértékétől, a szennyeződés kiterjedésétől függően az érintettség lehet
# lokális
# vízgyűjtőre kiterjedő
# regionális
# kontinentális
* Keletkezése regionalitása szerint:
# ''A pontszerű'' szennyezés során a szennyező anyag a szennyező forrásból csővezetéken, vagy nyílt csatornán keresztül, térben koncentráltan, pontszerűen kerül a felszíni vagy felszín alatti vizekbe. Ilyen jellegű szennyezés például egy üzemből származó szennyvíz, vagy olajvezeték meghibásodása miatti talajvízszennyezés.▼
# ''A nem pontszerű (diffúz)'' szennyezés lényege, hogy a szennyező anyag nagyobb térbeli kiterjedésben kerül a vízbe. Ilyen jellegű szennyezést okoznak például egy zápor hatására bekövetkező felszíni lefolyással egy állóvízbe jutó, a talajból kimosódó növényi tápanyagok, vagy egy szabálytalan hulladék (szemét) lerakóból a csapadék hatására a talajvízbe mosódó toxikus anyagok. <ref>{{Cite web
* Időlegessége szerint:
▲#''A pontszerű'' szennyezés során a szennyező anyag a szennyező forrásból csővezetéken, vagy nyílt csatornán keresztül, térben koncentráltan, pontszerűen kerül a felszíni vagy felszín alatti vizekbe. Ilyen jellegű szennyezés például egy üzemből származó szennyvíz, vagy olajvezeték meghibásodása miatti talajvízszennyezés.
▲#''A nem pontszerű (diffúz)'' szennyezés lényege, hogy a szennyező anyag nagyobb térbeli kiterjedésben kerül a vízbe. Ilyen jellegű szennyezést okoznak például egy zápor hatására bekövetkező felszíni lefolyással egy állóvízbe jutó, a talajból kimosódó növényi tápanyagok, vagy egy szabálytalan hulladék (szemét) lerakóból a csapadék hatására a talajvízbe mosódó toxikus anyagok.<ref name="Pregun Cs. - Juhász Cs"/>
# Alkalom ill. ''véletlen-''szerű kibocsátás, pontszerű forrás esetén: a szennyezés váratlanul/hirtelen, valamely baleset, műszaki meghibásodás, mulasztás hatására (helyi jelentőséggel) erőteljesen következik (''[[wikt:havária|havária]]'').
# ''Állandósuló'' kibocsátás, pontszerű forrás esetén: rendszerint (nem-megfelelően kontrollált) ipari-folyamatokhoz, gyártási-tevékenységekhez kapcsolódik.
# A diffúz emissziót rendszerint a normál-időjárás (eső, szél) velejárói váltják ki. A szennyezés primer-forrásai az ''előzetes'' tevékenységekkel kijuttatott/deponált anyagok ([[Műtrágyázás#A%20legfontosabb%20m%C5%B1tr%C3%A1gy%C3%A1k|műtrágyák]], [[Peszticid|növényvédő-szerek]]).
* Érintettség szerint: maga a szennyezés megjelenhet a ''[https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_Vizkemia_II/ch02.html felszíni-vizekben]'', de kiterjedhet a ''[http://www.agr.unideb.hu/ebook/vizminoseg/felszn_alatti_vizek.html felszín-alatti vizekre]'' is.
== Típusok és példák ==
# Diffúz: A mind hatalmasabb méretekben alkalmazott ''műtrágyák'' – mint anorganikus, és a vízben jól oldódó vegyületek – csak a megfelelő esőre várnak hogy odébb mosódjanak. Ha ezt az eső intenzitása és a terület lejtőssége fokozza, akkor ez nemcsak tetemes felszíni vízszennyezést indít be (és tart fenn), de egyben nem-kevés gazdasági-veszteséget is okoz az agrár-tevékenységre vonatkozóan. Hasonló terjedéssel kell számolni az alkalmazott ''növényvédő-szerek'' esetében is: ezek súlyosságát ''csökkentő'' tényezők a szer gyakorta lényegesen kisebb víz-oldékonysága és a (tervezett) lebomlási-ideje; súlyosságát ''növelő'' tényező pedig az alkalmazott szer behatási-erélye a legkülönfélébb élő-szervezetekre (ami több-nagyságrenddel magasabb lehet a szimpla anorganikumokénál). Ha a terület lejtőssége csekély (sík vidék), akkor a fenti szerek alább-mosódásával kell számolni. A csapadékkal lefelé mozgás sebessége a talajban a legnagyobb a műtrágyák [[Nitrátion|nitrát]] komponense esetében. Ez az elsődleges elindítója és oka a mélységi vizeink fokozatos ''[http://www.fava.hu/siofok2011/eloadasok/1_15_15_deakj.pdf elnitrátosodásának]''.
# A felszíni-vizekbe mosódó diffúz műtrágya-szennyeződés ott visszafordíthatatlan '''''[[Eutrofizáció|eutrofizációt]]''''' indít be.
# Az állandó kibocsátású pontszerű források legfőbb képviselői az üzemek és a gyárak. Az ott zajló diverzifikált tevékenységekből adódóan a legkülönfélébb szennyezési-teher érheti a vizeket. A ''nehézfém'' szennyezést szokás kiemelni (galvánozás, fém-megmunkálás), de nem-kevésbé veszélytelenek a [[vegyipar]] elvarratlan folyamai. Távolról sem kevésbé károkozó lehet a rosszul-megszervezett [[Élelmiszeripar|élelmiszeripari]]-vállalkozás, vagy egy bőr-cserző üzem <ref>{{Cite web |url=http://www.publikon.hu/application/essay/216_1.pdf |title=A Rába folyó habzása |work= Évekre elhúzódó szennyezési-vita Ausztriával. Végül megállapítást nyert hogy „a Rába mellett, Ausztriában működő három bőrgyár a habképző anyag forrása, ezekben használják segédanyagként a naftalin-szulfonátot.”}}</ref> , míg a semlegesnek tekintett (és favorizált támogatással működő) ''[[Termálvíz|termálvízzel]]'' fűtött növényházak elbocsátott vizei által létrejövő akkumulálódó só-teher súlyos következményeit ma még nem is veszik komolyan. <ref> A környezetbe elbocsátott termálvíz (a múló hő-terhelésen túl) rendszerint igen jelentékeny só-tartalmat hordoz, ami vízre és talajra nézve egyaránt káros: magas nátrium-tartalmánál fogva a ''[http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/HUFactSheet-04.pdf talaj-szikesedés]'' rendkívüli előmozdítója. A szennyező-tevékenységgel szembeni gátak ''[https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com/p/egyen-jogot.html messzemenően erélytelenek.]'' </ref>
# A pontszerű forrásból induló havária esetek is mind gyakoribbak. Ezek tovagyűrűzése nemzetközi-érdekek sérelméhez is vezet:
#* Tengeri balesetek: olaj-kiömlés <ref> ''[https://en.wikipedia.org/wiki/Exxon_Valdez_oil_spill Exxon Valdez tanker katasztrófa]'': Alaszka, 1989, 37,000 tonna nyersolaj folyt a tengervízbe. További ''[https://web.archive.org/web/20120709005559fw_/http:/vizszennyezes.uw.hu/exxon.html tankhajókból származó tengeri olajszennyezése]'': 1967-2002; ''[https://en.wikipedia.org/wiki/Deepwater_Horizon_oil_spill Olaj kiömlés a Mexikói öbölben]'': 2010, fúró-torony baleset.</ref>
#* Tiszai „cián-szennyeződés” <ref>''[https://hu.wikipedia.org/wiki/Tiszai_cianidszennyez%C3%A9s A Tiszai cianidszennyezés:]'' 2000, Romániai aranybányából 100,000 m3 nehézfém és cianid tartalmú víz zúdult, és söpört végig a folyón. </ref>
#* PET-palack invázió a Felső-Tiszán <ref>''[https://petkupa.hu/hu_HU/pet-palack-aradat Pet palack áradat:]'' Ukrajna és Románia felől, Tiszába és mellékfolyóiba, 2013-tól folyamatosan. </ref>
#* Felhagyott és elhanyagolt bányászati tározók <ref>''[https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/az-erintett-szakasz-helyreallitasara-koteleztek-a-hataron-atnyulo-folyoszennyezest-eloidezo-tarsasagot Határon átnyúló nehézfém-szennyezés:]'' 2020, Románia felől. </ref>
# Speciális szennyező-forrás a pontszerű kibocsátással jellemezhető (a jelenlegi kommunális-igényekhez alkalmazkodó) '''''Szennyvíztisztító-telep'''''. Ezek pontszerű létesítményei azonban, országszerte szétszórt elhelyezkedésükkel, gyakorlati-szinten ''diffúz forrásként'' hatnak. Az általuk közvetített vízszennyezés profilja igen tág. Az elfolyó-vizek kényszer-összeterelése folytán, ''beérkező''-vizeikben megjelennek a gyárak és üzemek kezeletlenül továbbengedett szennyező-anyagai. Ezek közül vajmi keveset képes megfogni a telepeken alkalmazott technológia. A ''nehézfémek'' pl. mind átmennek rajta. A kommunális használt-vizek bejövő oldalán érkező ''gyógyszer-maradékok és metabolitjaik'' hatékony eltávolítására a technológia szintén alkalmatlan <ref> Összegzés a problémáról: ''[https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com/p/ongol-mindenaron.html Öngól MINDENÁRON]''. A probléma végleges eliminálásának a lehetősége: ''[https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com/p/drogok-artalmatlanitas.html Drogok:ártalmatlanítás]'' </ref> ; a kommerszen érkező (felhígított) ''ürülék'' kezelése pedig mindig hátrahagy ~10% körüli (nitrogén- és foszfor-tartalmú) bontási-maradékot <ref> Rendszerint jóval többet is. 20 db Duna-menti szennyvíztisztító-telep profilképe: ''[https://szennyviztisztitas.blogspot.com/p/trend.html TREND]'' </ref> , ami – folyamatosan összegződve – rendkívül súlyos ''eutrofizációs'' teher az élővizek számára. <ref> Javarészt ebből eredő dokumentált vízkár események értékelése: ''[https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/p/karviz.html KÁR-víz]'' </ref> <ref> Országos helyzetkép a következményeiről: ''[https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/2017/01/szennyviztisztito-telepek-eroltetett.html OVF-jelentés]'' , és helyi látványosságként: ''[https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/p/seta.html SÉTA]'' </ref> Rendkívüli eredményességet hozna a területen ha a kommunális vízhasználatban megtörténne az áttérés az [[Országh József (elektrokémikus)|Országh József]] által kidolgozott '''''[http://www.eautarcie.org/hu/index.html VÍZGAZDAI]'''''-elvű megoldásokra.
== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
| |||