„Magyarország 1957–1989 között” változatai közötti eltérés

Az 1973-as majd az 1979-es [[1973-as olajválság|olajválság]], valamint a külföldi hitelekből fenntartott (mű)jóléti politika elhúzódó kölcsönhatása miatt [[1982]]-re államcsőd-közeli helyzetbe sodródott az ország. A kiutat a [[Nemzetközi Valutaalap]] és a [[Világbank]] újabb kölcsönei jelentették, melyhez azonban Magyarországnak be kellett lépnie a világ két legnagyobb tőkével rendelkező [[kapitalizmus|kapitalista]] szervezetébe, ennek megfelelően 1982-ben IMF, 1983-ban [[Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank|IBRD]] (a Világbank elődje) tag lett.<ref>[https://www.portfolio.hu/gazdasag/20160122/igy-keletkezett-a-magyar-allamadossag-225866 Így keletkezett a magyar államadósság] - Portfolio 2016.01.22.</ref> Az ártámogatások és a reálbérek csökkenése miatt az infláció növekedni kezdett. A kimerülő állami szféra és a hiánygazdaság negatív jelenségeinek enyhítéseként engedélyezték -– az 1968-1971 közötti időszak kivételével megtűrt -– magánszektor (a [[köznyelv]]ben [[Kellér Dezső]] humorista nyomán: "maszek") valamint a második gazdaság egyre nagyobb szerepvállalását. (Például [[Korlátolt felelősségű társaság|KFT]]-k, [[Gazdasági munkaközösség|GMK]]-k és [[Termelőszövetkezet|KTSZ]]-ek alakultak.) A magántevékenységekben dolgozók létszáma elérte az 1949 előtt mértéket.<ref>[https://ado.hu/ado/maganvallalkozok-a-szocializmusban dr. Juhász István - Magánvállalkozók a szocializmusban] (ado.hu, 2019.06.07)</ref> Ez az aktív korú népesség körében gyakran önkizsákmányoláshoz, túlhajszoltsághoz vezetett. A gazdaság elkezdett átalakulni tervgazdálkodásból piaci alapúvá. A lassú változásokat a közvéleményhez képest a hivatalos ideológia alig vagy nem követte. Évente emelkedtek az árak. A lakosság egyre elégedetlenebb lett. Alkoholfogyasztásban és az [[öngyilkosság]]ok számában az ország vezető helyre került. Az életszínvonal emelkedése megállt.