„Gaál Gábor (író)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
48. sor:
1946-ban ő lett az ''[[Utunk]]'' első főszerkesztője, a [[Romániai Magyar Írószövetség]] elnöke. E szerepkörben az új irodalom kezdeti szervezése, fiatal írók nevelése fűződik nevéhez, ajánlásával jelenik meg az új nemzedék költőit felvonultató ''Ötven vers'' (1950), [[Vörösmarty Mihály|Vörösmarty]] válogatott költeményeinek kiadása ([[Haladó Hagyományaink]] 1952, románul 1957) és [[Franyó Zoltán]] Faust-fordítása (Marosvásárhely 1958). A [[Magyar Népi Szövetség]] (MNSZ) vezetőségében s az újjászerveződő [[Román Akadémia]] tagjaként a szocialista tudomány- és művelődéspolitika megtervezésében, az iskolai irodalomoktatás kidolgozásában vannak jelentős érdemei.
A kulturális élet egyes szektás-dogmatikus intézői már 1946-tól gyanakvással követték tevékenységét. 1948-tól nyíltan támadták, opportunizmussal, hegelianizmussal vádolták, miközben a romló légkörben irodalmi, irodalompolitikai munkáját egyre inkább terhelték szektás-dogmatikus torzulások. ''Valóság és irodalom'' című kötete ürügyén 1950 márciusától sajtókampány folyt ellene. 1950 májusában kizárták a pártból, fellebbezését 1952 nyarán végleg elutasították. Sem áldozatokkal megpecsételt több évtizedes hűsége a [[kommunizmus]] ügye iránt, sem az egyre abszurdabb követelményeknek tett sokszor kétségbeesett engedményei nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy életművét és személyét megkíméljék a méltatlan zaklatásoktól és támadásoktól. A szellemi éghajlat kedvezőbbre fordulását viszont – ami alkotói pályája betetőzését tette volna lehetővé – már nem érhette meg. 1952 nyarán tragikus körülmények közt bekövetkezett szívinfarktusa kétévi munkaképtelenséggel járó betegség után halálát okozta, s befejezetlen életművet hagyott maga után. Egyetemi jegyzetei: ''Bevezetés a társadalomtudományba''; ''Marxizmus (A fiatal Marx I.)''; ''A bölcselettörténet rövid vázlata'' (mindhárom Földes László és Tóth Sándor összeállításában, Kv. 1947–48); ''A görög bölcselet története''; ''A marxizmus története (A fiatal Marx II.)''; ''A társadalom'';'' Bevezetés a filozófiába'' (mind a négy
==Munkái==
| |||