„Csáky István (tárnokmester)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AtaBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB
P12k (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
73. sor:
{{Egyért2|a tárnokmesterről|Csáky István (egyértelműsítő lap)}}
 
[[Körösszeg]]i és [[Adorján váraSzalárd|adorján]]i gróf '''Csáky (VIII.) István''' ([[Regeteruszka]], [[1603]]. [[május 3.]] – [[Szepesi vár]], [[1662]]. [[november 10.]]) tárnokmester.
 
==Családja==
Gróf [[Csáky István (katonagenerális)|Csáky (VII.) István]] (1570–1605. szeptember) [[erdély]]i főtábornok és [[Wesselényi Anna]]<ref> A Csáky család tagjai a reformáció során a helvét (kálvini) hit követőivé váltak ám a 16. század végén az ő hatására a család gyermekei rekatolizáltak. </ref> második fia. 22 éves korában, [[1625]]. június végén nőül vette [[Forgách Zsigmond]] [[nádor]] leányát, Évát (†[[1639]] áprilisa). Megözvegyülve, [[1640]]. [[június 3.|június 3-án]] [[Perényi György]] abaúji [[főispán]] leányát, Máriát vezette oltár elé, aki azonban már [[1641]]. [[szeptember 3.|szeptember 3-án]] meghalt. Harmadszor [[1643]]. [[július 19.|július 19-én]] nősült, sombereki Erdélyi István özvegyével, Mindszenti Krisztinával lépve házasságra.
Három nejétől 9 gyermeke született, kik közül két fia, István és László terjesztette tovább a családot:
*Anna (1627–1662) klarissza apáca
89. sor:
 
==Élete==
Atyja halála után özvegy édesanyja felügyelete alatt nevelkedett [[Nagysáros|Sáros várában]] és Adorjánban (Bihar vármegye). [[1614]]-ben [[római katolikus]] hitre tért. [[1620]]–[[1623]]-ban [[Bécs]]ben tanult, s korában nagy műveltségre tett szert. [[1623]]-tól birtokain gazdálkodott, s családot alapítva az erdélyi [[Almási vár|Nagyalmás]] várában telepedett le.
 
[[1625]] júliusában [[Bethlen Gábor]] fejedelem [[Kolozs vármegye]] főispánjává nevezte ki. [[Brandenburgi Katalin]] legbensőbb hívei közé tartozott, ezért [[1630]]-ban mint trónkeresőt [[I. Rákóczi György]] kiüldözte Erdélyből, s birtokait is elkoboztatta. [[1633]]. [[augusztus 25.|augusztus 25-én]] [[Szendrő (Magyarország)|Szendrő]] várának ([[Borsod vármegye]]) kapitányságát és uradalmát szerezte meg a fiscustól, Brandenburgi Katalintól pedig megszerezte a [[Tarcal (település)|tarcali]] uradalmat és [[Tokaj]]t, sőt hamarosan erdélyi jószágait is visszanyerte. [[1636]]-ban grófi rangot nyert.