„Csáky István (generális)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nem halott az a link |
P12k (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Katona infobox
{{Egyért2|a generálisról|Csáky István (egyértelműsítő lap)}}▼
| név= Csáky István
| kép=
| képaláírás=
| születés helye = [[Szalárd|Adorján vára]]
| születési dátum = [[1570]]
| halál helye = [[Medgyes]]
| halál dátuma = [[1605]]. [[szeptember]] {{életkor-holt|1570|0|0|1605|09|0}}
| nemzetisége= magyar
| rang= honvéd [[Rendfokozat|generális]]
| csatái= [[Tizenöt éves háború]] [[Miriszlói csata]]
| kitüntetései=
| szolgálati idő=
| polgári foglalkozása =
}}
'''Csáky István''' ([[Szalárd|Adorján vára]], [[1570]] – [[Medgyes]] [[1605]]. szeptember) erdélyi főúr, generális, Erdély főkapitánya, [[Báthory Zsigmond]] fejedelem udvarnoka. 1600. szeptember 18-án mint erdélyi főkapitány [[Miriszló]]nál megverte [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihály vajda]] seregét. 1601-ben a gyalogos hadak generálisa, a Mihály vajda ellenében elvesztett [[Magyargoroszló|Goroszló]]i ütközetben 1601. augusztus 3-án [[Székely Mózes erdélyi fejedelem|Székely Mózes]]sel együtt Báthory Zsigmond hadainak vezére. Később a császár oldalára állt, 1605-ben [[Szádvár]]t és [[Nagysáros|Sáros]]t kapta adományul.
==Családja==
A neves [[Csáky család (körösszeghi)|Csáky család]], [[Zsigmond magyar király]] uralkodása alatt jutott jelentős hatalomhoz és vagyonhoz.<ref>A család első jelentős adományait – a Bihar vármegyei Adorján és Körösszeg várát és birtokát – még Luxemburgi Zsigmondtól kapta. Forrás:Fügedi</ref> Az [[1420-as évek]]ben az ország keleti felének váraiban uralkodtak. A családot már [[1505]]-ben ott találjuk a született bárók sorában.<ref>Fügedi Erik szerint</ref> Mivel birtokaik javarésze [[Erdély]]ben és a [[Partium]]ban voltak, így nem meglepetés hogy mindenkor az erdélyi fejedelmek támogatói voltak.
17 ⟶ 32 sor:
Az 1598 októberi-novemberi országgyűlésen Csáky ellentétbe került Bocskaival, mert a főispánokkal együtt a törökkel való megbékélés politikáját támogatta. Ekkor még Bocskai a Habsburgok politikáját támogatta a török ellenében. Amikor Báthory Zsigmond lemondott és átadta fejedelemséget Báthory Andrásnak, akkor az új uralkodó mellé állt. Ekkor már látható volt Mihály havasalföldi vajda pálfordulása, a háttérben Rudolf császárral titkos tárgyalást folytatott.
Csáky ekkor egy rövid időre félrevonult a politikától és feleségül vette [[Wesselényi Anna|Wesselényi Annát]]. Felesége Krakkóban született, hiszen apja [[Wesselényi Ferenc (kincstárnok)|Wesselényi Ferenc]] [[Báthory István erdélyi fejedelem|Báthory István lengyel király]] kincstárnoka volt. Csáky ekkor került jó viszonyba [[Rudolf magyar király|Rudolf császár]] nevében működő [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihály vajdával]]. Többször járt a vajda fényes udvarában, sőt Mihály közben járt Rudolfnál és 1600-ban új adományt kapott, így [[Egeres vára|Egeres várát]] a hozzá tartozó 14 faluval együtt.<ref>Acsády Ignác történész elég lesújtó véleményt fogalmazott Csákyról, mint aki „az önzés tipikus alakja és állandóan csak … vagyongyűjtésre gondol. Ösztöne mindig megsúgta neki mikor cseréljen pártot és meggyőződést.”</ref>
Mihály vajda önkényeskedései és veszedelmes tervei miatt az erdélyi nemesség jó része ellene fordult. Meggyőzték Csákyt is és a nemesi rendek Erdély főkapitányává választották. [[1600]]. [[szeptember 18.|szeptember 18]]-án Mihály vajdát legyőzte [[miriszlói csata|Miriszlónál]] és nagyon megnőtt a hatalmi súlya a mindössze 30 éves főkapitánynak. 1601-ben jelentős szerepe – tekintélyét latba vetette – volt, hogy az erdélyi országgyűlés [[Báthory Zsigmond]]ot újra fejedelemmé választották. Ennek azonban volt egy nagyon súlyos következménye [[Giorgio Basta]] császári hadvezér az erdélyi rendek ellen fordult. 1601. augusztus 3.-án Mihály vajdával együtt [[Magyargoroszló|Goroszlónál]] megverte Báthory fejedelem seregét. Ez a vereség a fejedelem újbóli lemondásához vezetett.
23 ⟶ 38 sor:
Csáky ezután arra törekedett, hogy biztonságosabb magyarországi területre helyezze át birtokait. Ez 1603-ban sikerült megszerezni [[Sáros vármegye|Sáros megyében]] [[Nagysáros|Sáros várát]] és Torna megyében elterülő [[Szádvár]]at. A család a Sáros várába költözött.<ref>Bécsi levéltári forrás: Rudolf cs.-Udvari Kamara (W), Sáros és Szádvár Csáky István részére történő átadásáról. Szepesi Kamara 1603.07.26., 1602.12.8. fol. 127,130. „Postulationes Domini Stephani Csáky”. fol. 128-129. Basta 16102.06.29. Kolozsvár (pátens ez ügyben). fol. 132.133, Csáky István –Mátyás főherceg. Szepesi Kamara 1603.08.7. (hozzá még, 08.16., 08.6.). fol. 143-144, 145-146. Csáky István suppl. (2 db). fol. Udvari Kamara 1603.08.16. Szepesi Kamara 1603.07.29.</ref>
1603-ban született első fia [[Csáky István (tárnokmester)|István]], aki tárnokmester lett. Később született még egy fiú László, aki országbíró lett és egy leány [[Csáky Anna|Anna]], aki apáca lett.
1605. február 21-én [[Bocskai István]]t fejedelemmé választották és ekkor békült ki korábbi vetélytársával. Bocskai 1605 tavaszán nagyvonalúan elfogadta korábbi vetélytársának békülését ő is feledtetni akarta a korábbi ellenségeskedést és párthívei közé fogadta. Miután a szászok nem álltak Bocskai oldalán, felkérte Csákyt menjen Erdélybe és próbálja szövetségbe állítani őket.<ref>Egyik ilyen feladat volt Segesvár szász őrségének az átállítása.</ref>
| |||