„Walter Simons” változatai közötti eltérés

== Élete ==

Walter Simons Louis Simons (1831-1905) gyártulajdonos és neje Helene Kylmann (1842-?) fiaként született Elberfelden. Anyai ágról Gottlieb Kylmann üzletember és politikus unokája, Walter Kylmann építész unokaöccse. Apai ágról Friedrich Wilhelm Simons̠-Köhler (1802-1856) vállalkozó unokája, továbbá Ludwig Simons (1803-1870) igazságügyi miniszter rokona, Rudolf Sohm jogász tanítványa, hatással volt rá a humanizmus és a pietizmus.

 

Történelmi, filozófiai, jogi és közgazdaságtani tanulmányai után Straßburgban, Lipcsében és Bonnban kezdte meg jogi pályáját 1882-ben mint jogi gyakornok, és 1893-ban lett járásbíró Velbertben. A birodalmi igazságügyi hivatalban (1905), valamint a német külügyminisztériumban (1911) betöltött pozícióját követően Simons 1918. októberében a birodalmi kancellária vezetője volt. Mint olyan résztvett a bukaresti és a breszt-litowszki béke tárgyalásain. 1918. október 4.-én Miksa, badeni herceg megbizottjaként miniszteri igazgatóvá nevezte ki a birodalmi kancelláriában. Innen hirdette ki Simons 1918. november 9.-én II. Vilmos, német császár lemondását a trónról. Simons ezzel a kijelentésével akarta megelőzni a köztársaság kikiáltását, ami kudarccal végződött.

 

1919. decemberében a külügyminisztérium jogi részlegére került. Ezt követően a német versailles-i békedelegáció általános titkára, és visszalép, mivel elutasítja a versailles-i békét. 1919-ben és 1920-ban Simons a Német Ipari Szövetség vezetője.