„Wilson-hegyi Obszervatórium” változatai közötti eltérés

a
a (AWB)
 
A Wilson-hegyi Obszervatórium (MWO) alapító okiratát 1904-ben az újonnan létrehozott [[Carnegie Alapítvány]] [[Washington (főváros)|Washingtoni]] szervezete fektette le [[George Ellerie Hale|George Ellery Hale]] vezetésével, aki korábban a Wisconsin-i Yerkes Csillagászati Megfigyelőállomás megalapításában működött közre, emellett az ő nevéhez köthető a Palomar Obszervatórium alapkő-letétele. Hale nem csak mint intézményszervező volt kimagasló személyiség, hanem mint az ún. ''új asztronómia'' irányvonalának megalkotója az [[Asztrofizika|asztrofizikában]], mi több, jó néhány a Naphoz, a bolygók és a csillagok asztronómiai jellegzetességéhez kapcsolódó tudományos felfedezés birtokosa.
 
A Mt. Wilson környékének csillagászati megfigyelés szempontjából páratlan sajátosságát és a szinte makulátlan [[Légkör|légkörilégkör]]i viszonyokat Hale már korábban is észrevette és több jelentős napfizikai megfigyelést tett 4-[[Hüvelyk (mértékegység)|inches]] hordozható, refrakciós távcsövével ezen a helyen. Hale a Carnegie Alapítványtól előbb 10, majd 150 ezer dollár támogatást kapott egy megfelelő távcső kialakítására, egyidejűleg egy obszervatórium létrehozatalára, mely innentől mint Napmegfigyelő Állomás működött.
 
1908-ban a kutatóközpont távcsövét egy 60 inches refraktorral bővítették ki, ezzel a Wilson-hegyi Obszervatórium a világ egyik legjelentősebb csillagdájává vált akkorra. A központban tevékenykedő csillagászok és kutatók annak ellenére, hogy bizonyos megfigyelésekhez a távcső még ilyen paraméterekkel is kevésnek bizonyult, néhány év leforgása alatt több mint 4000 olyan felvételt készítettek, amik alapjában változtatták meg mind a napfizikai, mind az akkori [[kozmológia]]i ismereteket. Ugyanakkor hamar felvetődött a kérdés, hogy a távolabbi csillagok és galaxisok tanulmányozásához az addig meglévő teleszkóprendszer nem eléggé összetett és precíz, ezért rövid időn belül Hale egy új, 100 inches refraktor kialakítását indítványozta, amelyet csak 1917-ben tudtak elsőként használatba venni. A teleszkóp-rendszert rövidesen [[Michelson-interferométer|Michelson]] egy interferométerrel bővítette ki, mellyel már távoli csillagok méreteit is nagy hatékonysággal volt képes megállapítani. 1928-ban a [[Rockefeller-alapítvány]] vette oltalom alá a MWO Programot és sikerült lerakni egy óriás, 200 inches refraktor gyártásának pénzügyi alapjait. A technológiai megvalósításba ezt követően vonták be a California Institute of Technology-t.<ref>[http://calteches.library.caltech.edu/904/1/MountWilson.pdf http://calteches.library.caltech.edu/904/1/MountWilson]</ref>
 
== Kutatási programok a Wilson-hegyi Obszervatóriumban ==
Az MWO alapvető kutatási területe – annak ellenére, hogy egy nagy teljesítményű csillagászati teleszkóp is működött az intézetben – továbbra is a szoláris csillagászat maradt, ez valószínűleg az alapítónak, Hale-nek volt köszönhető. Az obszervatórium már Hale idejében is három szoláris távcsővel rendelkezett és a maga nemében napjainkban is az egyik legrelevánsabb Napmegfigyelő kutatócentrumnak tekinthető. Az intézet a Naptevékenység szinte minden egyes attribútumáról, köztük főként a [[Napfolt|napfoltoknapfolt]]ok kialakulását és lezajlását illetően ma már teljes adatbázissal rendelkezik.
 
A másik főbb kutatási tevékenység a holdfelszíni hőmérséklet– és [[légkör]]i viszonyok jellegzetességeinek megismerése, különös tekintettel a holdkőzet összetételére nézve. A módszertani kutatás alapja a teljes fogyatkozás esetén a Föld árnyékoló hatásának befolyása a [[Hold]] felszínének hőmérséklet-csökkenésére. Ezen jelenség mélyrehatóbb megismerésének érdekében a vizsgálat egy másik elvi megfontolása az volt, mi lehet az eltérés oka a Hold és Föld kőzeteinek eltérő polarizációs képességét tekintve.
 
Az MWO mindemellett mind a mai napig nagyszámú tanulmányt tesz közzé közeli [[Galaxis|galaxisokgalaxis]]ok kvantitatív tulajdonságaira vonatkozóan, melyben főleg olyan módszerekre fókuszál, ami a nehezen észlelhető csillagok fényerősség viszonyait kívánja kvalitatíve értelmezni. Ezek közül mintegy négyszáznak a lokalizációja a Nap közvetlen közelébe tehető, melyeknek pontos helyét trigonometrikus módszerrel határozták meg.<ref>[https://www.csun.edu/science/geoscience/fieldtrips/mount%20wilson/selfguide.pdf https://www.csun.edu/science/geoscience/fieldtrips/mount%20wilson/selfguide.]</ref>
 
[[Fájl:Mount Wilson telescope.jpg|bélyegkép|317x317px|A Wilson-hegyi Obszervatórium egyik teleszkópja (Forrás: ''Backpaper Magazine / Tracy Hall, 2017'')]]
278 852

szerkesztés