„Greenwichi Királyi Obszervatórium” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szöv. poz. Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a AWB |
||
14. sor:
[[1766]]-ban megjelent az első Tengerészeti almanach ''(Nautical Almanac)'' [[Nevil Maskelyne]] irányításával, ezzel teljesült Károly király óhaja.
A 18. és 19. század folyamán az obszervatórium többnyire [[pozíciós csillagászat]]tal foglalkozott. Az égi objektumok fizikai tulajdonságainak vizsgálata a [[19. század]] vége felé kezdődött [[William Christie]] igazgatósága alatt. Christie felállíttatott egy 0,71 m-es refraktort a híres [[hagymakupola|hagymakupolában]]. Továbbá létesített egy 0,66 m-es, fényképezéshez használt refraktort és egy 0,76 m-es reflektort. Ezekhez később csatlakozott a 0,91 m-es ''Yapp Reflector'' 1934-ben. Ebben az időben azonban a Londonból végezhető csillagászati megfigyelések lehetősége romlani kezdett a légkör szennyezettsége miatt. Tervek készültek a fővárostól távolabb való elhelyezésre, ami [[1948]]-ban valósult meg. Ebben szerepe volt annak is, hogy a csillagvizsgáló a II. világháború Londont ért légitámadásaiban súlyosan megsérült. Ekkor Harold Spencer Jones a ''Herstmonceux Castle''-ba költözött (Eastbourne, [[Sussex]]), ami egy tízéves költözés kezdetét jelentette az obszervatórium számára.
Az intézet neve ''Royal Greenwich Observatory'' lett (RGO), és az intézet nagyjából folytatta a korábbi greenwichi tevékenységet, beleértve a pontosidő-szolgáltatást.
27. sor:
Az idő meghatározása csillagászati feladat: a Greenwichi csillagvizsgáló a nyilvánosság számára 1833-ban indította meg a déli tizenkét óra jelzését egy kosárgömb leejtésével (a kezdő kép jobb szélén látható torony tetején lévő vörös színű gömb). 1855-től a távíró hálózatot felhasználva országos pontosidő-szolgálat kezdte meg működését. Az obszervatóriumban földmágneses és [[meteorológia]]i megfigyeléseket is végeztek.
[[1873]]-tól az új találmány, a [[fotográfia]] csillagászati alkalmazása terén elsőként itt kezdődött meg a [[Nap]] fotografikus megfigyelése, [[1890]]-től pedig egy 33
A Greenwichi obszervatórium nemzetközi elismertségét mutatja, hogy 1884-ben a [[Washington (főváros)|Washingtonban]] rendezett [[Nemzetközi Meridián Konferencia]] 22 szavazattal 1 ellenében elfogadta a [[földrajzi koordináta-rendszer]] kezdő [[hosszúsági kör|délkörének]] – 0 hosszúsági fok – a greenwichi ''délkör-távcső objektívjén'' áthaladó [[meridián (földrajz)|meridiánt]], kizárólagos nemzetközi használatra. Ugyanakkor az ún. [[világidő]] (UTC) számszerűen megegyezik a [[greenwichi középidő]]vel (GMT).
36. sor:
A meridián átmenetek mérésére 1851-ben [[George B. Airy]] igazgatósága alatt szerelték fel azt a műszert, amelyen a ''nulla-délkör'' átmegy; a ma is használható távcsővel 103 éves működése alatt 750 ezernél több meridián átmenetet észleltek.
A 72
Az új helyen, Herstmonceux-ban állították fel Európa akkori legnagyobb tükrös teleszkópját, a 2,5 méter tükörátmérőjű [[Isaac Newton reflektor]]t 1967-ben. A [[20. század]] második felében azonban a nagy műszereket már egyre inkább lakott helytől távoli, magas hegyekre telepítették, így a teleszkóp 1979-ben átkerült a [[Kanári-szigetek]] [[La Palma]] szigetén lévő Roque de los Muchachos hegy tetejére, ahol később társa lett a 4,2 m tükörátmérőjű [[William Herschel teleszkóp]].
44. sor:
==Források==
* ''Astronomy Encyclopedia - A comprehensive & authoritative A-Z guide to the Universe'', 2002, p.
* {{cite journal|title=Meteor|publisher=MCSE|location=Budapest |volume=XXVII.|issue=12|pages=19-20|issn=0133-249X}}
* {{cite book|title=Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1984|editor=Ludas M. László, Németh Ferenc|publisher=Hírlapkiadó Vállalat|pages=28-33|issn=01339176}}
| |||