„STS–34” változatai közötti eltérés

9 bájt törölve ,  5 hónappal ezelőtt
a
(1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
a (AWB)
 
==Jellemzői==
A beépített [[Kanada|kanadaikanada]]i [[Canadarm]] (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez.
 
==== Első nap====
Az űrrepülőgép indításánál környezetvédelmi tiltakozó csoport verődött össze. A Galileo energia ellátását két [[radioizotópos termoelektromos generátor]] (RTG) biztosította.
 
[[1989]]. [[október 18.|október 18-án]] a szilárd hajtóanyagú [[Space Shuttle|gyorsítórakéták]], Solid Rocket Booster(SRB) segítségével [[Florida|Floridából]], a [[Cape Canaveral]] (KSC) [[Kennedy Űrközpont]]ból, a LC39–B (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája {{szám|90.6}} perces, {{szám|34.3}} fokos [[inklináció|hajlásszögű]], [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] [[apszispont|perigeum]]a {{szám|298}} kilométer, az [[apszispont|apogeum]]a {{szám|307}} kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor {{szám|116831}} kilogramm, leszálló tömeg {{szám|88881}} kilogramm. Szállított hasznos teher felszálláskor {{szám|22064}} kilogramm
 
====Galileo űrszonda====
1989. [[október 12.|október 12-től]] 41 nap állt rendelkezésre, hogy a Jupiterhez vezető ''kapuba'' helyezzék a műholdat. Az űrrepülőgép különféle okok miatt (technikai hibák, időjárási viszontagságok) csak október 18-án indulhatott szolgálatára. Startot követő hetedik órában a legénység sikeresen pályairányba állította a [[Galileo]] űrszondát.
 
====Negyedik nap====
278 852

szerkesztés