„Hangrobbanás” változatai közötti eltérés

a
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
a (AWB)
[[Fájl:Mach cone.svg|bélyegkép|A Mach-kúp kialakulása (jobbra) a [[hangsebesség]] átlépésekor]]
 
A fizikában '''hangrobbanásnak''' nevezik azt az [[Akusztika|akusztikaiakusztika]]i jelenséget, amely egy gáztérben a gázra jellemző [[hangsebesség]]nél gyorsabban haladó tárgy által keltett hullámok konstruktív szuperpozíciója okoz. Ilyen hatást kelt például a [[Légkör|légkörbenlégkör]]ben haladó [[Szuperszonikus repülés|szuperszonikus repülő]], a csattanó ostor, de hasonló jelenség a [[villám]]láskor hallható [[égzengés]] is.
 
Analóg optikai jelenség a [[Cserenkov-effektus|Cserenkov-sugárzás]].<ref>{{Cite book |title=Budó - Mátrai: Kísérleti fizika III., Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 1994, ISBN 963 18 5969 X}}</ref>
{{Lásd még|Lökéshullám}}[[Fájl:Cone-shaped supersonic shockwave.svg|thumb|250px|jobbra|A hangrobbanás [[lökéshullám]]ai a repülőgép után kúpszerűen terjednek, majd a sárga vonallal jelzett részen érik el a talajt]]
 
A [[Szuperszonikus repülés|szuperszonikus sebességgel]] haladó repülőgép kellemetlen, robbanáshoz hasonló zajt kelt, ami egymásra rakódó hanghullámokból áll.
 
A repülőgép valójában két hullámot kelt: a repülőgép orra összenyomja az előtte lévő levegőt (pozitív nyomás), míg a gép farka a másodperc tört része elteltével ehhez képest negatív nyomást képez.
 
A hangrobbanás a [[szuperszonikus repülés]] során a földfelszínen végig hallható, nem csak a hangsebesség átlépésekor.
==Források==
* E. Torenbeek, H. Wittenberg: ''Flight Physics - Essentials of Aeronautical Disciplines and Technology, with Historical Notes'', Springer, 2009, {{ISBN|978-1-4020-8664-9}}
* Tracy Irons-Georges (szerk.): ''Encyclopedia of Flight'', Salem Press, Inc., 2002, p. &nbsp;608
 
== Jegyzetek ==
* [[Prandtl–Glauert-szingularitás]]
 
{{portál|Közlekedés}}
 
[[Kategória:Repüléstechnika]]
289 342

szerkesztés