„Keresztelő Szent János-templom (Kloštar Ivanić)” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
új lap
(Nincs különbség)

A lap 2021. április 3., 18:49-kori változata

A Keresztelő Szent János ferences templom és kolostor Horvátországban, a Zágráb megyei, Kloštar Ivanić településen található, a horvát késő gótikus építészet, és a monumentális egyszerűség szép példája. A nagyméretű, egyhajós templom a legnagyobb, többé-kevésbé fennmaradt gótikus templom Horvátország kontinentális részén.

Keresztelő Szent János ferences templom és kolostor
Franjevačka crkva i samostan Sv. Ivana Krstitelja
Vallásrómai katolikus
EgyházmegyeZágrábi főegyházmegye
VédőszentKeresztelő János
Építési adatok
Építése1508.
Stílusgótika, barokk
Alapadatok
Építőanyagkő, tégla
Elérhetőség
TelepülésKloštar Ivanić
Elhelyezkedése
Keresztelő Szent János ferences templom és kolostor (Horvátország)
Keresztelő Szent János ferences templom és kolostor
Keresztelő Szent János ferences templom és kolostor
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 44′ 19″, k. h. 16° 25′ 08″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 19″, k. h. 16° 25′ 08″
SablonWikidataSegítség

Fekvése

A templom és a kolostor épületegyüttese Kloštar Ivanić központjában, a Szent János tértől keletre fekvő több hektáros területen található.

Története

Az épületegyüttest Baretin Lukács zágrábi püspök építtette a 16. század elején gótikus stílusban. Az építés 1508-ban fejeződött be, azt Baretin püspök címere és az 1508-as évszám pontosan rögzíti. A püspök ferenceseket hívott ide, akiknek a korábbi kolostorát a 15. század közepén lebontották és a török elleni védelem céljából épített várhoz használták fel. A templom meglehetősen negyméretű volt, megerősítve az itteni püspöki birtok fontosságát a püspökség többi birtokai között. A késő gótikus templom alaprajza azt mutatja hosszúkás, téglalap alakú volt, hosszúsága 30 és szélessége l3 méter. Az északi fal külső oldalán öt támpillér, a déli falon pedig a kolostor folyosójának bejárata volt található. A déli falat három biforáma tagolta, az északin pedig csak egy gótikus biforáma volt. A belső falon gótikus féloszlopok voltak profilozott alapppal és a bordákhoz csatlakozó egyszerű oszlopfőkkel. A hajótér négy keresztboltozatos részre volt felosztva, a maga a szentély pedig szokatlanul nagy és hosszúkás volt, sokszögű záródással. [1] A 16. század közepén (1544-ben) a harcok miatt a ferenceseknek el kellett hagyni.[2][3]

A templom és a kolostor többször is szenvedett károkat a török támadásoktól, a legnagyobb kár mégis a végvári katonaság vigyázatlanságából keletkezett tűzvészben érte 1572-ben, amikor teljesen leégett. Az épületegyüttest Ergelics Ferenc püspöksége idején, a 17. század első felében az 1639-ben visszahívott ferencesek hozták rendbe. A templom hajóját 1677-ben barokk stílusban építették át és új harangtornyot építettek. Az 1744-ben végzett barokk átépítés és megújítás során öt új oltár, új orgona épült, kicserélték az összes ablakot, az oltárokat újra aranyozták és új harangokat is kapott a templom. A kolostor épülete 1748-ban nyerte el mai formáját. 1772 és 1786 között a ferencesek általános iskolát, a 18. században pedig a ferences rendtartomány filozófiai és teológiai iskoláját vezették. 1774-ben Josip Weinacht zágrábi szobrászművész négy oltárt készített a templomba, melyeket a Rózsafüzér királynője, a 14 segítő szent, Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal tiszteletére szenteltek. 1728 és 1811 között a kolostorban gyógyszertár, Horvátország egyik legrégebbi gyógyszertára működött, amelyet a kolostor patikus testvére vezetett, míg a betegeket egy gondozó testvér ápolta. 1811 után egy gyógyszertári épületet emeltek a kolostor elé. Ezt az első világháború előtt lebontották és a Szent János temlomtól északra új gyógyszertárat építettek, melyet a rend 1931-ben eladott. [4]

1817-ben a katonai felmérés során a templom 69 méter magas harangtornya háromszögelési pontként szolgált. A második világháború idején 1944-ben egy aknatámadás során a templom újra megsemmisült, és ezt követően sajnos az állam nemtörődömsége miatt nem építették újjá. A javítás lehetetlensége miatt az évek során a tető beomlott, a belső tér megrongálódott, istentisztelet nem volt végezhető benne.[5] Sokáig tető nélkül állt. Újjáépítése az 1980-as évek végén kezdődött és lényegében még ma is tart. Berendezésének tárgyait, felszerelését, köztük értékes festményeket, aranyozott és ezüsttárgyakat, kelyheket, úrmutatókat, füstölőket részben a kolostorban, részben a plébániatemplomban megőrizték, így azok megmenekültek a pusztulástól.[6]

Leírása

Az egyhajós Keresztelő Szent János templom a legnagyobb, aránylag jó állapotban fennmaradt gótikus templom Horvátország kontinentális részén. Belső terének hosszúsága 43,8 méter. A templom a kolostorkomplexum északi oldalán helyezkedik el és egyúttal az épületegyüttes északi szárnyát képezi, míg a másik három szárny a kolostor épületéből áll. Úgy tűnik, hogy a nyugati szárnyat később kibővítették, mert a templom hajójának délnyugati támpillére részben a nyugati szárny új részébe van beépítve. A szentély déli oldalán, a kolostorral való találkozásánál áll a hatalmas harangtorony. A barokk stílusban épült harangtorony eredetileg barokk toronysisakot kapott, amelyet később neogótikus váltott fel. A neogótikus toronysisak tetejét 1968-ban az összeomlás veszélye miatt el távolították. A templom jól kiégetett középkori téglából épült. A portál- és ablakkeretek, a féloszlopok, a konzolok, a diadalív, a boltozatok bordái és egyéb részletek homokkőből készültek. Az alapokat faragott kőből rakták. [7]

A templom elég magas. A szentély magassága 16 m, de a hajó még ennél is magasabb. Kívül a szentély és a hajó falai azonos magasságúak. A nagy magasság miatt az ablakok is magasak. Összesen öt van a szentélyzáródásban, és mégegy a szentély déli falában, amely a kolostor területére néz. Egy további ablakot a harangtorony lépcsőjének közvetett megvilágítása miatt, vagy formai okokból helyeztek el. A hajónak a déli falon három ablaka van, olyan magasra állítva, hogy a kolostor folyosójának tetejére nézzen. A hajó északi falán egy másik ablak van teljes magasságban, mely ma bevan falazva, és egy másik a homlokzat nyugati falában, a portál felett, részben barokkizálva. Minden ablak háromrészes, és csúcsíves szemöldökkel rendelkezik. [8]

A szentély boltozatának két keresztboltozatos mezője van csillag alakú záródással. A szentélyben a konzolokon kör keresztmetszetű féloszlopok vannak, melyek a boltozat bordáit hordozzák. A hajó gótikus boltozatát régebben szintén féloszlopok tartották, de kissé gazdagabb profilúak, mint a szentélyben lévők. A hajó eredeti boltozatáról semmit sem tudunk. A keskeny és magas diadalív folyamatosan ível az aljától a tetejéig, profilozása gyakori a 15. századi kolostorépítészetben. A nyugati homlokzat portálja a cseh reneszánsz jellegzetességeivel kapcsolható össze. A portál négyszögletes keretben félköríves szemöldökben végződik. Profilozása nagyon lapos, közel áll a klasszikus reneszánsz formákhoz. A nyugati portál kőtömbjein csak egy kőfaragó jelét találjuk, ami azt jelentené, hogy a templomnak ezt a fontos elemét egyetlen kőfaragó faragta ki. A nyugati portál felett látható Baratin püspök címere az 1508-as évszámmal. [9]

A harangtorony első emeleti bejárata félkörös szemöldökkel ellátott kerettel és ferde éllel rendelkezik. A harangtorony gótikus falát csúcsíves ablakokkal törték át. A barokk korban a harangtornyot egy második emelettel emelték meg, melyre barokk toronysisakot építettek, amelyet később ismét neogótikus formával váltottak fel. Felső három emeletnek a szokásos téglalap alakú ablaka van. [10]Tekintettel a gyors török előretörésre valószínűleg ez az utolsó nagy gótikus szakrális épületek egyike Horvátországban, amely úgy-ahogy fennmaradt, és amely helyreállítása után horvát művészettörténet és építészet egyik büszkesége.

A kolostor könyvtára

A jelenlegi nagyon értékes könyvtár kezdetei azokba a napokba nyúlnak vissza, amikor a ferencesek 1639-ben visszatértek Kloštar Ivanićba. A könyvtár hűen tükrözi a ferencesek ezen a területen végzett tevékenységét. Kötetei teljesen össze vannak írva és megfelelően katalogizáltak. 1999-ben szimpóziumot rendeztek róla, és ennek a szimpóziumnak a dokumentumait "A kloštar ivanići ferences kolostor könyvtára" címmel tették közzé. A könyvtár ma mintegy 5000 kötettel rendelkezik. Közöttük három ősnyomtatvány, köztük egy nagyon ritka német példány.[11] Ezen kívűl a könyvtárban mintegy 150 könyvritkaság található horvát, és több száz idegen nyelven. Különösen gyógyszerészeti és orvosi szakirodalmával tűnik ki, mert 1728 és 1931 között a ferencesek gyógyszertárat vezettek, mely Horvátország egyik legrégebbi gyógyszertára volt. A mai helyi gyógyszertár ennek a gyógyszertárnak az utóda.[12]

Jegyzetek

  1. Majer, Krasanka: Prilog poznavanju crkve sv. Ivana Krstitelja u Kloštar Ivaniću (horvát nyelven). Peristil 49/2006. (Hozzáférés: 2021. április 3.)
  2. Kruhek, Milan – Kolar-Dimitrijijević, Mira. Ivanić Grad – proslost i baština (horvát nyelven). Ivanić Grad: Narodno sveučilište u Ivanić Gradu (1978) 
  3. Franjevci u Ivaniću (horvát nyelven) (1979) 
  4. Povijest samostana (horvát nyelven). Župa Uznesenja Blažene Djevice Marije. (Hozzáférés: 2021. április 3.)
  5. Povijest samostana (horvát nyelven). Župa Uznesenja Blažene Djevice Marije. (Hozzáférés: 2021. április 3.)
  6. Franjevački samostan i crkva sv. Ivana Krstitelja (horvát nyelven). Turistička zajednica Zagrebačke županije. (Hozzáférés: 2021. április 3.)
  7. Horvat, Zorislav: Franjevačka crkva sv. Ivana Krstitelja u Kloštru Ivaniću u svjetlu srednjovjekovnog načina projektiranja (horvát nyelven). Peristil zbornik radova za povijest umjetnosti, Vol. 34 No. 1, 1991., 1988
  8. Horvat, Zorislav: Franjevačka crkva sv. Ivana Krstitelja u Kloštru Ivaniću u svjetlu srednjovjekovnog načina projektiranja (horvát nyelven). Peristil zbornik radova za povijest umjetnosti, Vol. 34 No. 1, 1991., 1988
  9. Horvat, Zorislav: Franjevačka crkva sv. Ivana Krstitelja u Kloštru Ivaniću u svjetlu srednjovjekovnog načina projektiranja (horvát nyelven). Peristil zbornik radova za povijest umjetnosti, Vol. 34 No. 1, 1991., 1988
  10. Horvat, Zorislav: Franjevačka crkva sv. Ivana Krstitelja u Kloštru Ivaniću u svjetlu srednjovjekovnog načina projektiranja (horvát nyelven). Peristil zbornik radova za povijest umjetnosti, Vol. 34 No. 1, 1991., 1988
  11. Jacobus De Voragine: Legenda aurea sanctorum, Stephan Lanzkranna: Himmelstrasse és Temesvári Pelbárt: Sermones Pomerii de tempore et de sanctis című művei
  12. Samostani i samostanske crkve (horvát nyelven). Turistička zajednica Zagrebačke županije. (Hozzáférés: 2021. április 3.)

Források