„Keresztelő Szent János-templom (Kloštar Ivanić)” változatai közötti eltérés

a
(új lap)
 
Az épületegyüttest Baretin Lukács zágrábi püspök építtette a [[16. század]] elején gótikus stílusban. Az építés [[1508]]-ban fejeződött be, azt Baretin püspök címere és az 1508-as évszám pontosan rögzíti. A püspök ferenceseket hívott ide, akiknek a korábbi kolostorát a [[15. század]] közepén lebontották és a török elleni védelem céljából épített várhoz használták fel. A templom meglehetősen negyméretű volt, megerősítve az itteni püspöki birtok fontosságát a püspökség többi birtokai között. A késő gótikus templom alaprajza azt mutatja
hosszúkás, téglalap alakú volt, hosszúsága 30 és szélessége l3 méter. Az északi fal külső oldalán öt támpillér, a déli falon pedig a kolostor folyosójának bejárata volt található. A déli
falat három biforáma tagolta, az északin pedig csak egy gótikus biforáma volt. A belső falon gótikus féloszlopok voltak profilozott alapppal és a bordákhoz csatlakozó egyszerű oszlopfőkkel. A hajótér négy keresztboltozatos részre volt felosztva, a maga a szentély pedig szokatlanul nagy és hosszúkás volt, sokszögű záródással. <ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/167789|author=Majer, Krasanka|title=Prilog poznavanju crkve sv. Ivana Krstitelja u Kloštar Ivaniću|publisher=Peristil 49/2006|page=66|language=horvát|accessdate=2021-04-03}}</ref> A 16. század közepén (1544-ben) a harcok miatt a ferenceseknek el kellett hagyni.<ref>{{cite book|author=Kruhek, Milan – Kolar-Dimitrijijević, Mira|title=Ivanić Grad – proslost i baština|publisher=Narodno sveučilište u Ivanić Gradu|location=Ivanić Grad|year=1978|language=horvát}}</ref><ref>{{cite book|author=Cvekan, Paškal|title=Franjevci u Ivaniću|location=Kloštar Ivanić|year=1979|language=horvát}}</ref>
 
A templom és a kolostor többször is szenvedett károkat a török támadásoktól, a legnagyobb kár mégis a végvári katonaság vigyázatlanságából keletkezett tűzvészben érte [[1572]]-ben, amikor teljesen leégett. Az épületegyüttest Ergelics Ferenc püspöksége idején, a [[17. század]] első felében az [[1639]]-ben visszahívott ferencesek hozták rendbe. A templom hajóját [[1677]]-ben barokk stílusban építették át és új harangtornyot építettek. Az [[1744]]-ben végzett barokk átépítés és megújítás során öt új oltár, új orgona épült, kicserélték az összes ablakot, az oltárokat újra aranyozták és új harangokat is kapott a templom. A kolostor épülete [[1748]]-ban nyerte el mai formáját. [[1772]] és [[1786]] között a ferencesek általános iskolát, a [[18. század]]ban pedig a ferences rendtartomány filozófiai és teológiai iskoláját vezették. [[1774]]-ben Josip Weinacht zágrábi szobrászművész négy oltárt készített a templomba, melyeket a Rózsafüzér királynője, a 14 segítő szent, Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal tiszteletére szenteltek. [[1728]] és [[1811]] között a kolostorban gyógyszertár, Horvátország egyik legrégebbi gyógyszertára működött, amelyet a kolostor patikus testvére vezetett, míg a betegeket egy gondozó testvér ápolta. 1811 után egy gyógyszertári épületet emeltek a kolostor elé. Ezt az első világháború előtt lebontották és a Szent János temlomtól északra új gyógyszertárat építettek, melyet a rend 1931-ben eladott. <ref>{{cite web|url=http://zupa-klostar-ivanic.hr/povijest-samostana|title=Povijest samostana|publisher=Župa Uznesenja Blažene Djevice Marije|language=horvát|accessdate=2021-04-03}}</ref>