A találatot a [[2020-as hegyi-karabahi háború]] 11. napján kapta a katedrális. A háború Örményország és Azerbajdzsán között folyoikfolyik a hegyi-karabahi konfliktus részeként, melynek célja [[Hegyi-Karabah]] ellenőrzése. A viszály gyökerei a [[kommunizmus bukása|kommuniznmus bukásáig]] nyúlnak vissza.<ref name=":5" /><ref name=":1" /> Az első [[hegyi-karabahi háború]] óta az örmény nemzetiségű [[Şuşa| Şuşát]] a [[Hegyi-Karabah Köztársaság]] ellenőrzi.<ref name=":5" /><ref name=":1" /> Azerbajdzsánban nagyon gyászolták Şuşa elvvesztését, mert ez volt az azeri költők, zenészek és zeneszerzők kulturális központja.<ref name=":2" /><ref>{{Cite news|last=Freeman|first=Colin|date=2020-10-08|title=Steeped in blood: the hilltop town at centre of the ethnic feud between Azerbaijan and Armenia|language=en-GB|work=The Telegraph|url=https://www.telegraph.co.uk/news/2020/10/08/steeped-blood-hilltop-town-centre-ethnic-feud-azerbaijan-armenia/|access-date=2020-11-10|issn=0307-1235}}</ref> A katedrálist már lerombolták az 1920-as, örmények elleni [[şuşai mészárlás]] alatt, majd az [[Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság]] és az első [[hegyi-karabahi háború]] alatt raktárnak használták, míg 1992-bemn [[Örményország hadereje|örmény kézre]] nem került a város.<ref name=":5" /><ref name=":1">{{Cite news|date=2020-10-08|title=Nagorno-Karabakh: Armenia claims cathedral hit by Azerbaijan shelling|url=https://www.dw.com/en/nagorno-karabakh-armenia-claims-cathedral-hit-by-azerbaijan-shelling/a-55209042|access-date=2020-11-10|website=Deutsche Welle|language=en-GB}}</ref> Az épületet az 1990-es években visszaadták az Örmény Apostoli Egyháznak, mely az 1880-as években építtette azt.<ref name=":1" /><ref name=":5">{{Cite news|last=Demourian|first=Avet|date=2020-10-08|title=Armenia says cathedral shelled in clashes with Azerbaijan|url=https://apnews.com/article/archive-armenia-azerbaijan-30345ca9a343404eb0f6833aedec60f3|access-date=2020-11-10|website=Associated Press}}</ref>
