|
== A kezdetek ==
[[Kép:Kosáry Emmi.jpg|bélyegkép|260px|Kosáry Emma a címszerepben, 1916-ban]]
1914 tavaszán [[Leo Stein]]<ref>24 évvel volt idősebb Kálmánnál, már befutott vígjáték- és operettíróként volt számon tartva.</ref> és [[Béla Jenbach Béla]]<ref>Magyarországi[[Miskolc]]i születésű operettírószövegíró, aki pályáját színészként kezdte a Burgtheaterben.</ref> azzal az ötlettel keresték fel Kálmán Imrét, hogy operettet kellene írni egy pesti orfeumi énekesnőről, akibe beleszeret egy trónörökös. Kálmánt megfogta az ötlet, és három héttel a találkozás után Stein és Jenbach átadta neki a szövegkönyvet (németül). Kálmán ekkor visszavonult egy kis üdülőhelyre, hogy nyugodtan dolgozhasson. Közben kitört a [[Első világháború|világháború]], és Kálmán abbahagyta a komponálást: ''„Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor… a frontokon egymást öli a világ.”'' Egyéves szünet után [[Lehár Ferenc]] tanácsára folytatta a munkát, kibérelt egy villát az ausztriai [[Bad Ischl]]ben, és végül itt fejezte be az operettet.
A [[bécs]]i bemutatóra 1915. november 13-án került volna sor a [[Johann Strauss-színház]]ban. Az időpont azonban eltolódott, mert Josef König, az egyik főszereplő berekedt, így a premiert eltolták november 17-re. A legenda szerint a babonás Kálmán kérte az igazgatót, Erich Müllert, hogy november 13-án, pénteken ne mutassák be darabot, de tekintettel arra, hogy addigra már minden jegy elkelt, az igazgató nem engedett. (A valóságban 1915. november 13-a szombatra esett.)
A szövegkönyvet 1954-ben [[Békeffi István]] és [[Kellér Dezső]] átírta, a primadonna szerepből kiöregedett, akkor már 61 éves [[Honthy Hanna]] számára főszereppé bővítették Cecília (az eredeti változatban Anhilte) szerepét, és kibővítették Miska szerepét, a harmadik felvonás színhelyét pedig egy hotel halljából a karlsbadi sétányra helyezték át.
Fontos és formabontó bemutatónak számít az [[1993]]-ban, a kaposvári [[Csiky Gergely Színház (Kaposvár)|Csiky Gergely Színház]] által bemutatott, nagy vihart kavart előadás. A szövegkönyvet ismét átírták, a történetet és a karaktereket a műfajra jellemző könnyedséggel ellentétesen realizálták, ezáltal az előadás egyfajta sötét tónust kapott. Az operett keletkezésének idejére (1916) jellemző minden politikai, társadalmi és történelmi esemény bekerült az előadásba többek között az [[első világháború]], a [[monarchia]], a nemesség dekadenciája, ezért is lett az előadás címe ''1916. A Csárdáskirálynő''. A darabot [[Mohácsi János (rendező)|Mohácsi János]] rendezte, Cecíliát [[Molnár Piroska]], Edvint pedig [[Kulka János (színművész)|Kulka János]] alakította. Az előadás hatalmas siker lett, a televízió is rögzítette és többször leadta. Azonban voltak, akik felháborodtak az újszerű megközelítésen.
== Története ==
|
