„Bláthy Ottó Titusz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a link jav.
33. sor:
Iskoláit Tatán és [[Bécs]]ben végezte, [[1882]]-ben szerzett [[gépészmérnök]]i diplomát a [[bécs]]i műegyetemen, [[1881]]–[[1883]] között a [[Magyar Királyi Államvasutak|MÁV]] gépgyárában gyakornokként, majd szerkesztő-rajzolóként dolgozott. Ez a munka nem elégítette ki, figyelmét felkeltették [[Zipernowsky Károly|Zipernowsky]] növekvő sikerei, és érdeklődött az elhelyezkedés lehetőségeiről. [[1883]]. [[július 1.|július 1-jétől]] gépszerkesztőként alkalmazták.
 
Mivel saját bevallása szerint az egyetemen [[Elektrotechnika|elektrotechnikából]] semmit sem tanult, ezért elméleti szinten kezdett foglalkozni az elektromosság alaptörvényeivel, a [[mágneses kör]]ök törvényszerűségeivel. A [[Maxwell-egyenletek]] és saját kísérleti módszerei alapján – elsőként a világon – gyakorlatban használható módszert dolgozott ki a mágneses körök méretezésére. [[Gisbert Kapp]]{{wd|Q87132}}, majd [[John Hopkinson]]{{wd|Q1356368}}, aki után az úgynevezett [[mágneses Ohm-törvény]]t elnevezték, csak [[1886]]-ban, illetve [[1887]]-ben közölték erre vonatkozó tanulmányaikat. (Érdemes megemlíteni, hogy [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] útja során, 1886-ban az [[Thomas Alva Edison|Edison]] műveknél az egyenáramú gépeket kísérleti eredmények alapján összeállított táblázatok segítségével szerkesztették. Bláthy megemlítette, hogy ő a szükséges adatokat számítással határozza meg. Próbaképpen egy tervezés alatt álló dinamóra ki is számította a gerjesztési adatokat. Edison mérnökei úgy fogadták, hogy a hosszas kísérletekkel megállapított táblázat értékeit „elég jól megközelíti”. A tényleges eltérés 2% volt.)
 
Bláthy ismeretei a [[mágneses kör]]ök kialakítása terén döntő jelentőségűek lettek a [[transzformátor]] kialakításánál. A felismert törvényszerűségek alapján már 1883-ban átalakította a gyár akkori [[egyenáram]]ú géptípusát, aminek hatására a gépek teljesítménye megnőtt, azonos súly mellett. A kezdeti időszakban ismerte fel a villamos gépek hőleadásának törvényszerűségeit is. Addig mások csak az [[áramsűrűség]] és a melegedés közötti összefüggést állapították meg. Bláthy mondta ki először, hogy egy vezető, vagy egy gép melegedése attól függ, hány watt jut a hőleadó felület egységére.