„Fazekas Mihály” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó  változtatást (212.40.84.26), visszaállítva 2A01:36D:113:50C4:9572:9C5C:4B85:A513 szerkesztésére
Címke: Kézi visszaállítás
37. sor:
Ugyanebben az évben visszatért szülővárosába, [[Debrecen]]be. Visszavonultan élt, kertészkedett, gazdálkodott, emellett verseket írt, és mint városi és kollégiumi pénztárnok hivatalnokoskodott. Megírta a ''Lúdas Matyi'' első változatát, majd később átdolgozta és kiadta [[Bécs]]ben. Különösen szerette a [[botanika|botanikát]]. A füvészetre [[Földi János (orvos)|Földi János]] és sógora [[Diószegi Sámuel]] buzdították. 1807-ben jelent meg a sógorával, Diószegi Sámuellel együtt írt Magyar Füvészkönyv, az első magyar nyelvű tudományos botanikai rendszerezés és növény-meghatározó könyv.
 
[[1806]]-tól a városi közélet aktív tagja, a kollégium s a város pénztárosa, esküdt, majd a polgárság kapitányává választják. 1808-tól a debreceni református egyház megbízásából intézi az 1802-ben leégett gótikus templom helyén épülő Nagytemplom építkezési munkálatait, amelynek egyik irányítójává, gondnokává is megválasztották. A debreceni körnek is tagja volt; [[Csokonai Vitéz Mihály]] csaknem mindennapos volt Fazekas házánál, és [[Kazinczy Ferenc]]cel is jó barátságban volt, leveleztek is. Kazinczy, Csokonai munkáinak kiadásánál Fazekast vetteválasztotta maga mellé szerkesztőtársnak; az ebből keletkezett [[Árkádia-per]]ben, amely a [[Hazai és Külföldi Tudósítások]]ban évekig tartott, a debreceni közvéleményt Fazekas képviselte, s ő harcolt a lapban Kazinczy ellen, habár névtelenül. Fábián Gábor szerint a ''Mondolat'' megírásában is volt része. [[1819]]-ben indította és haláláig szerkesztette a ''Debreceni Magyar Kalendáriumot''. Prózafordításokat, tudománynépszerűsítő cikkeket közölt, és verseket is írt a Kalendárium számára. Utolsó éveiben sokat betegeskedett, a katonaság okozta csúzos bántalmakhoz még makacs gyomorbaj is járult. Végül 1828-ban súlyos tüdőbajban hunyt el [[Debrecen]]ben.
 
== Munkássága ==
57. sor:
* ''Magyar füvészkönyv, mely a két magyar hazában találtatható növényeknek megismerésére vezet, a Linné alkotmánya szerént''. Debrecen, [[1807]]. Két rész., Diószegi Sámuellel dolgozta ki.
* ''Orvosi füvész-könyv mint a magyar füvészkönyv praktikai része''. Debrecen, [[1813]]. – Neve ugyan nem fordul elő a címlapon, azonban, hogy neki is része volt benne, nem kétséges, mert ez kitűnik az előző mű előszavából. E két munka megalkotta a magyar [[botanika]] nomenklaturáját<!--, amely a magyar nyelvészek előtt mai napig is irányadó -->, fölhasználva a népies elnevezéseket, és ha szükséges volt, alkotott ugyan új neveket, de mindig népies gyökökből vagy népies észjárásból és a növény tulajdonságaiból merítve.
* ''[[Lúdas Matyi (költemény)|Lúdas Matyi]], egy eredeti magyar rege négy levonásban''. Mi ezen Ludasnak az ára? Ő biz az apja Lelkének sem alább hármát, egy kurta forintnál. – A első kiadás [[1815]]-ben jelent meg Bécsben, a szerző tudta nélkül. Fazekas 1815. november 15-én levelet küldött a kiadónak, amelyben tudatta, hogy a Lúdas Matyit még [[1804]]-ben írta ugyan, de miután az [[1805|1804]]-ben Kazinczy tetszését nem nyerte el, nem szánta kiadásra. Ekkor újra átdolgozta, és 2., javított kiadásként jelent meg [[1817]] júniusában, F. M. kezdőbetűkkel a címlapon, 8 rét egy íves füzetben négy fametszettel, rajzolt borítékkal és 36 koronáért árulták. Minden ebből bejövendő pénzt, mint a mellé ragasztott híradás tudtul adta, a kiadó a [[szombathely]]i és [[körmend]]i tűzkárosultak segélyezésére fordította. A 3. kiadás [[1831]]-ben [[Buda (történelmi település)|Budán]] jelent meg. Ezután sok kiadást ért, és a ponyvára kerülve eljutott a nép közé.
* ''Csillag óra, melyből a ki a jelesebb álló csillagokat esmeri, az esztendőnek minden tiszta éjjelén és annak minden részeiben, megtudhatja, hány óra és fertály légyen''. Debrecen, [[1826]].
* ''Fazekas Mihály versei''. Összegyűjtötte Lovász Imre. Pest, [[1836]].