„Budapest VIII. kerülete” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KMBot (vitalap | szerkesztései)
a 80A megszűnt AWB
Civertan (vitalap | szerkesztései)
Címke: Visszaállítva
23. sor:
==== A középkortól a török hódoltságig ====
A [[Pest városfalai és városárka|pesti városfalon]] kívül, a [[Hatvani kapu (Pest)|Hatvani kapuból]] induló [[Kerepesi út|kerepesi-]] és a [[Kecskeméti-kapu|Kecskeméti kapuból]] induló [[Üllői út|szolnoki országutak]] közé eső terület már [[12. század]]ban is lakott lehetett. A mai [[Szent Rókus-kápolna (Budapest)|Szent Rókus-kápolna]] helyén egy, a [[11. század]]ban épült temetőkápolna állt, körülötte pedig a pestiek temetője terült el. Nagyjából a [[Semmelweis Egyetem|SOTE]] területén lehetett [[Ákosnyíre]] település, ami a [[tatárjárás]] alatt valószínűleg elpusztult, bár utána a [[Margit-sziget|Nyulak-szigete]] kolostorának adományozta [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]].<ref>{{Cite web |title=Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. XI. (Pest, 1873.) {{!}} Könyvtár {{!}} Hungaricana |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_ArpadkoriOkmanytar_11/?pg=493&layout=s |work=library.hungaricana.hu |accessdate=2021-03-12 |pages=458}}</ref> A [[Rákos-mező]]n (ez a mai [[Astoria (csomópont)|Astoria]] és az [[ELTE Bölcsészettudományi Kar|ELTE BTK]] területe) a [[Ferences rend|ferencrendű szerzetesek]] a [[13. század]] folyamán telepedtek le. [[Veronai Szent Péter|Veronai Szent Péter vértanú]] tiszteletére szentelt templomukat és kolostorukat [[1250]]—[[1260]] között építtették. [[1298]]-ban [[III. András magyar király|III. Endre]] koronázása alkalmával itt hallgattak misét az ország nagyjai. [[1307|1307-ben]] [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] megválasztása szintén a „Szent Péter templom mellett", tehát a Rákoson történt. A ferencesek temploma tehát mai helyén kellett, hogy álljon, mivel a Rákos-mező abban az időben kb. a mai [[Kossuth Lajos utca (Budapest)|Kossuth Lajos utca]] végénél kezdődött. A templomot a törökök [[1541|1541-ben]] elvették a ferencesektől és [[mecset]]té alakították át. Temetőjükben a szerzeteseken és a világiakon kívül a Szt. Ferenc harmadik rendjéhez tartozó [[Beginák|begina-apácák]] temetkeztek. A [[török hódoltság]] idején a törökök is ide temetkeztek.<ref name=":2">Fehér Jolán Antónia: [http://mek.oszk.hu/11700/11728/11728.pdf Budapest székesfőváros temetőinek története] (80. old.), mek.oszk.hu - 1933</ref> A mai [[Kálvária tér]]től délre eső területeken – beleértve a [[Füvészkert (Budapest)|Füvészkert]] és az [[Orczy-park|Orczy-kert]] területét is – volt [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] [[vadaskert]]je.<ref name=":0">{{Cite journal|title=Józsefváros|author=Pilinyi Péter|coauthors=Gavlik István|date=2004-03-03|journal=Budapesti Históriák|url=http://www.bpht.hu/historiak/34.pdf|format=PDF|accessdate=2021-03-11}}</ref>
 
[[File:Vajda Péter iskola - légi fotó (Budapest VIII. kerület).jpg|265px|jobbra|bélyegkép|Vajda Péter iskola - légi fotó (Budapest VIII. kerület)]]
[[File:Vajda Péter iskola - légi felvétel (Budapest VIII. kerület).jpg|265px|jobbra|bélyegkép|Vajda Péter iskola - légi felvétel (Budapest VIII. kerület)]]
 
==== 17-18. század ====