„Zichy–Széchényi-kastély (Káloz)” változatai közötti eltérés

 

Káloz település [[1650]]-ben került a Zichy család birtokába, a család 5 évvel később [[báró]]i, majd [[1679]]-ben [[gróf]]i címet kapott. Első ismert birtokosa [[1690]]-től [[Zichy Pál (1671—1737)|gróf II. Zichy Pál]] ([[1671]]. [[február 27.]] - [[1737]]. [[december 16.]]) volt. Tőle testvére [[Zichy Imre (1670–1746)|gróf Zichy Imre]] ([[1670]]. [[március 14.]] - [[1746]]. [[június 29.]]) vette át a birtok irányítását, aki fegyverváltság címén, mert birtokai a törököktől visszafoglalt területen feküdtek, 1717 forintot fizetett ki 19 birtoktest után, melyek között volt Káloz is. 1747-ben már unokaöccse [[Zichy János Nepomuk|gróf II. Zichy János Nepomuk]] ([[1710]]. [[december 9.]] - [[Várpalota]], [[1764]]. [[augusztus 10.]]) a kálozi birtok tulajdonosa. Fia és örököse, [[Zichy Ferenc (1739)|gróf Zichy Ferenc]] ([[1739]] –) 1782-ben vásártartási jogot kért [[II. József magyar király|II. Józseftől]]. Ekkor már biztosan állt a család, a falu központjában fekvő kúriája, mert a II. József idején készült katonai felmérés már feltünteti. Ez a kúria, mely egy idő után szűknek bizonyult, ma már nem látható. A család 1810 körül, a település ma Belmajornak nevezett részén, [[Klasszicizmus|klasszicista]] stílusú kastélyt építtetett, melyet a század második felében [[neoreneszánsz]] stílusban átépítettek.

 

A kastélyt a család gróf Zichy Ferenc által alapított [[vedrőd]]i ága, majd a [[Zichy Ferenc (1749–1812)|gróf V. Zichy Ferenc]] ([[Pozsony]], [[1749]]. [[február 17.]] - [[Bécs]], [[1812]]. [[augusztus 8.]]) által alapított [[Seregélyes (Magyarország)|seregélyesi]] ág birtokolta. Gróf V. Zichy Ferenc [[Bihar vármegye]] [[Ispán|főispánja]], királyi [[Lovászmester|főlovászmester]] és [[Ajtónállómester|főajtónálló]], a Magyar Vasút igazgatója, majd [[1848]]-ban gróf [[Széchenyi István]] közmunka- és közlekedési miniszter mellett államtitkár. Ő kezdeményezte az [[1847]]-ben elkészült [[Pest (történelmi település)|Pest]]-[[Szolnok]] vasútvonal építését. A kastély következő birtokosa az [[1848]]. [[szeptember 30.|szeptember 30-án]] [[Lórév]]en árulásért [[Görgey Artúr]] által kivégeztetett [[Zichy Ödön (1809–1848)|gróf Zichy Ödön]] volt. Görgeynek sikerült véget vetnie a kastély falubeliek általi kifosztásának és az ellopott tárgyakat lefoglalták, majd leltárba vették és [[Debrecen]]be szállították, ahol [[Madarász László (politikus)|Madarász László]] felügyeletére bízták azokat. [[Jókai Mór|Jókai]] az [[Esti Lap]] hasábjain lopással vádolta Madarászt. Bár bizonyítani nem tudták valószínű, hogy a tárgyakból eltulajdonítottak darabokat. Az egyetlen személy akire a lopást rá tudták bizonyítani Vidéki János rendőri írnok volt. Madarász lemondott és később Amerikába emigrált.