„Mezőcsát” változatai közötti eltérés

== Története ==

A településen őskori leleteket is találtak, ez is bizonyítja, hogy már a történelem előtti időkben is lakott település volt. A [[preszkíta|preszkítáknak]] jelentős temetője ([[Hörcsögös halom]]) volt a területen. A [[Honfoglalás|honfoglaló]] magyarság is korán megtelepedett itt. [[1067]]-ben apátságot alapítottak a környéken. A város ura ebben az időben a [[Miskolc nemzetség|Miskóc nemzetségbéli]] Bors [[ispán]]. Csát – ahogy ekkor hívták a települést – két részből állt: Szabadcsát volt a szabad jobbágyok, Lakcsát a szolgák lakhelye.

 

A [[tatárjárás]] során a település elpusztult, az [[1330-as évek]]ben említik újra, tehát erre az időre épülhetett újjá. Az [[1596]]-os [[mezőkeresztesi csata]] után újra elnéptelenedett, mikor azonban [[Bethlen Gábor]] fejedelem uralkodása idején Borsod megye [[erdély]]i fennhatóság alá került, újra benépesült a falu. Története az elkövetkezendő időkben is ugyanilyen viszontagságos volt, [[1686]]-ban a császári csapatok felégették, [[1698]]-ban azonban már vásártartási jogot kapott, tehát ismét jelentős település lehetett. A 18. század folyamán már megyegyűléseket is tartottak a városban. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharcban]] is részt vesznek a lakosok, megtorlásul a császári csapatok ismét felgyújtották Mezőcsátot.

 

A fejlődő település életében nagy törést okozott a két világháború. Az [[első világháború]]ban 176-an haltak hősi halált, nekik állít emléket a Hősök terén, Mezőcsát főterén álló emlékmű. A [[második világháború]]ban a [[zsidók|zsidó]] lakosság deportálása is érzékenyen érintette a várost, mert így kereskedői és iparosai jelentős részét elveszítette.

 

A második világháború embervesztesége Mezőcsát térségében: