„Régi kastély (Hrodna)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
17. sor:
A kastély következőjelentős lakója [[Báthory István erdélyi fejedelem|Báthory István]] volt, aki hatalmas birodalmának fővárosánakt Grodnót tette meg az 1577-1582-es Moszkvával folytatott háború idején. A firenzei [[Santi Gucci]], [[Józef Roiten]] és [[Antonio Greppi del Ronco]] segítségével a kastélyt az Észak-Itáliára jellemző késő reneszánsz [[Manierizmus (művészet)|manierista]] stílusú saját rezidenciájává építtette át. A történészek azonban ma már megkérdőjelezik a híres építész, Gucci részvételét a munkálatokban.<ref>{{Cite web |title=Не Санці Гучы. Стары замак у Гродне насамрэч спраектаваў немец? |url=https://hrodna.life/articles/hto-spraektavau-staryi-zamak/ |work=Hrodna.life |accessdate=2021-04-09 |language=be}}</ref> Miután Báthory 1586. december 12-én a kastélyban hunyt el, az építkezést félbehagyták.
=== A kastély későbbi sorsa ===
A fellegvárat az oroszok az [[orosz-lengyel háború]] idején 1655-ben elpusztították. Az 1673-as békítő [[Szejm (Lengyelország)|szejmnél]] a litván képviselők kérésére úgy határoztak, hogy minden harmadik országgyűlést ezentúl Grodnóba kell megtartani. E döntés kapcsán Litvánia nagykancellárja és Grodna polgármestere, [[Krzysztof Zygmunt Pac]] felügyelete alatt az 1673-1678-as években a várat újjáépítették, és a folyó felőli falnál egy különleges kétszintes, négyszög alaprajzú épületet emeltek. Ennek az újjáépítésnek a várkapu fölé helyezett különleges emléktáblával állítottak emléket. A [[nagy északi háború]] idején (a [[Lengyel–Litván Unió]] területén 1701-től harcoltak) a várat részben [[XII. Károly svéd király]] hadserege rongálta meg, amit egy 1708-ban összeállított leltár is bizonyít, amely feltört ablakokat, ajtókat, valamint széttört padlókat és cserepeket tartalmaz. A háború után a kastély elveszítette korábbi funkcióját. 1718-tól a király a piactéren, a Sapieha-palotában szállt meg, és a telken, ahol az épület állt, fából készült épületszárnyat építettek a szenátori kamara és a képviselőház számára. 1729-ben a folyó oldalán lévő fal és a négyoldalú torony a partfal alámosása miatt a [[Nyeman (folyó)|Neumasba]] omlott, 1735-ben pedig a várat tűz pusztította el. A régi várat [[III. Ágost lengyel király|III. Ágost]] király uralkodásának idején, 1740 körül újjáépítették, amikor a szomszédos dombon [[Új kastély (Hrodna)|új kastélyt]] építettek, de a régit már csak az udvari tisztviselőknek szánták.<ref name=":0">{{Cite web |title=замок Старый |url=https://globus.tut.by/grodno/index3.htm#oldcastle |work=globus.tut.by |accessdate=2021-04-09}}</ref>
[[Lengyelország három felosztása|Lengyelország felosztása]] után a várat átadták az orosz hadseregnek, és több mint 120 évig egy kaszárnyának adott otthont.<ref>{{Cite web |title=The Old Grodno Castle, Bathory's Castle, the Grodno Upper Castle |url=http://museum-grodno.by/en/the-old-castle |work=Музей Гродно |accessdate=2021-04-09 |language=en}}</ref> A [[Második Lengyel Köztársaság]] hatóságai helyreállították a nagykövetek termét és a Szejm-csarnokot, az épület pedig 1924-től múzeumként szolgált. Az épület később a [[Szovjetunió|Szovjetunióhoz]], majd [[Fehéroroszország|Fehéroroszországhoz]] került. Jelenleg a kastély egy múzeumnak ad otthont, ám a 2010-es években a fehérorosz kormány felújításba kezdett. Az elvileg a Báthory-korabeli állapotok visszaállítása helyett a két állami építővállalat szakszerűtlen átépítéseket végzett, több történelmi épületrészt lebontott, modern tégla és vasbeton felhasználásával pedig teljesen átszabta az épület képét. Az eredeti bejáratot elbontották, a kibővített kapu tetejére pedig egy stílusidegen bádogkupolát helyeztek.<ref>{{Cite web |title=“Не магу назіраць моўчкі”. Гродзенскі гісторык звярнуўся з адкрытым лістом да Караніка, каб спыніць перабудову Старога замка |url=https://hrodna.life/2021/03/01/stary-zamak-adkryty-list/ |work=Hrodna.life |date=2021-03-01 |accessdate=2021-04-09 |language=be}}</ref><ref>{{Cite web |title=Odbudowa zamku w Grodnie. Rekonstrukcja czy twórcza swoboda? |url=https://www.pch24.pl/odbudowa-zamku-w-grodnie--rekonstrukcja-czy-tworcza-swoboda-,63051,i.html |work=Pch24.pl |accessdate=2021-04-09 |language=pl}}</ref>
| |||