Wikipédia

„Szilágycseh” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a kölönböző → különböző
Nem világos, miért lettek a belső hivatkozások és jegyzetek kiszedve + az újonnan beszúrt képek javarészt élményfotók + egyénieskedő barokkos és lírai mondatok megmetszése
1. sor:
{{Román település infobox}}
 
'''Szilágycseh''' ([[román nyelv|románul]] ''Cehu Silvaniei'') város [[Románia|Romániában]], [[Szilágy megye|Szilágy megyében]], [[Zilah]]tól 31 km-re észak-északkeletre. [[Mutos]], [[Oláhhorvát]], [[Szilágynádasd]] és [[Völcsök]] tartozik hozzá.
 
[[Fájl:Szilágycsehi református templom.jpg|bélyegkép|A szilágycsehi református templom a magasból]]
[[Fájl:Hófödte erdei fák.webp|bélyegkép|Hófödte erdei fák]]▼
 
== Földrajzi adottságok, jellemzőiadottságai ==▼
A város kelet-nyugat irányba lejtve, központi részével völgyben helyezkedik el. Egyedül nyugatias irányba nyitott, a Szilágy-patak völgye felé, északon, keleten és délen körbe dombok magasodnak. Két kisebb patak folyik keresztül a településen, melyek a várost északról határoló erdő felől érkeznek, s nyugat felé csordogálva, előbb összefolynak, majd a patak a Szilágyba ömlik. A települést északról ölelő dombok déli lejtőin szőlősök találhatóak, valamint gyümölcstermesztés folyik. A Szilágyságot nem meghazudtolva, a szilvafák kitörölhetetlen elemei a szilágycsehi tájnak. Az északi domvonulat egy-egy kiemelkedő részéről gyönyörű kilátás nyílik a városra, a környező dombokra, s tiszta időben, az Erdélyi-szigethegység magasabb csúcsai (dél-délnyugat felé), valamint a Gutin-hegység (észak-északkelet felé) is megpillantható.
A Szilágysági-dombvidék hepehupáimagaslatai között megbúvó kisváros földrajzilag igencsak összetett domborzati képet mutat. A települést körbeölelő dombok legtöbbje magasabb 280-300 méternél. Az északi dombvonulat átlagos magassága meghaladja a déli vonulatáét, legmagasabb pontja 337 méter, az északról alányúló erdő déli végénél. E vonulat hosszan elnyúlva terül el, a [[Szilágy-patak]] völgyétől komótosanfokozatosan emelkedve, termőföldeknek területet szolgáltatva, elérve az erdőerdővidékig vidékét,szántóterületek keletiesborítják. iránybaKeleti irányban gerincként a település fölé terebélyesedveterebélyesedik, déli lejtőin szőlősöknekszőlősök találhatóak, gyümölcsösöknekvalamint termőtalajtgyümölcstermesztés nyújtvafolyik, elsősorban a szilvafák jellegzetes elemei a tájnak. Az északi domvonulat egy-egy kiemelkedő részéről kilátás nyílik a városra, a környező dombokra, s tiszta időben az erdővel[[Erdélyi-középhegység]] hátánmagasabb fokozatosancsúcsai emelkedve(dél-délnyugat felé), valamint a [[Gutin-hegység]] (észak-északkelet felé) is megpillantható. Az erdő borította vonulat a település északkeleti részén elériéri tetőpontját.el Északilegmagasabb pontját, innen északi és keleti irányba, magasságnak búcsút intve lejt a [[Szamos]] völgye felé. Kelet felé kissé alacsonyabb dombvonulat díszítíszegélyezi a tájat, mely délkelet felé haladva ismét csúcsosodik, egészen 300 mméteres magasságig emelkedik. Ezen a kiemelkedésen alussza az igazak örök álmáttalálható Cseh vára. A várrom mögötti kúp alakú dombtető a település és a környék legmagasabb pontja, tszf.tengerszint feletti magassága eléri a 340 métert. E helyről messzire ellátni: kelet felé a [[Keleti-Kárpátok nyújtózkodó]] csúcsai, [[Kővárvidék|Kővár vidéke]], valamint a Nagy-hegy, északkelet felé a Gutin-hegység teljes vonulata, és [[Nagybánya, s a kéménytorony]] látszanak. Dél és nyugat felé tekintve ölelkező lankák, dombok látványa tárulhattárul a szemünkszemlélő elé. A vártól visszafelé, nyuatnyugat felé haladva, az északi dombvonulattal párhuzamosan, a kisvárost délről ölelve, végig a Szilágy-patak völgyéig fokozatosan lejtve egy másik dombvonulat húzódik. Átlagos magassága 260 mméter körüli. Végül a dombvonulatok a Szilágy völgyét elérve végleg nyugovóra térnek. A dombvonulatok között, a völgyben fekszik aaz egyedül nyugati irányba nyitott település központi része, a déli dombok egészén, magas részekig, az északi vonulatonvonulatok akeleti keletebbi felénrészén 280 méteres magasságig is felkapaszkodik a város, a Szilágy-patak völgye felé már csak két utcára szűkül le. Főleg üledékes, mészköves talaj jellemző, fél méteresfélméteres mélységtől bizonyos helyeken agyagos, 2 méter alatt homokos a talaj.▼
 
== Éghajlata ==
[[Fájl:Téli erdő.webp|bélyegkép|Téli erdő]]
Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan mérsékelt kontinentális a fő éghajlati típus, mindemellett atlanti-óceáni és mediterrán klíma, telente pedig hideg kontinentális altípus is tetten érhető. Kiemelendő, hogy a domborzati jellemzők következménye képpen,következtében sajátos mikroklimatikus jellemzői vannak a településnek. Télen nagy átlagban -15, -20 fok között alakul az abszolút minimum, nyáron pedig általában 35 fok körül tetőzik a hőmérséklet. A völgyben való elhelyezkedése, valamint a fő, Szilágy-völgyének településvölgye felé való nyitottsága miatt, a mélyebben fekvő helyeken 2 fokkal alacsonyabban alakulhatnak a minimumok a település átlagához képest. A leghidegebb a város nyugati felén, a Szilágy-patak völgyében, a dombok közrezárásában szokott lenni. Éves csapadékmennyisége átlagosan 700-750 mm körül alakul.▼
[[Fájl:Szilágycseh az északi dombtetőről.webp|bélyegkép|Szilágycseh az egyik dombtetőről]]
 
== Állat- és növényvilágnövényvilága ==▼
▲== Földrajzi adottságok, jellemzői ==
A települést északról övező erdőben több növény -és állatfaj is fellelhető: az erdőt javarészt tölgy (kocsányos és kocsánytalan) és gyertyán alkotja, de megtalálható a bükk, kőris, nyár, kanadai juhar, hárs, valamint telepített formában erdeifenyő is. A településen több kistermelő is gazdálkodik, rengeteg gyümölcsös, szőlős megtalálható, szilva-, alma-, körte-, diófák a meghatórozóak, a szőlőtermesztésben pedig a közelmúltban egyre inkább elterjedtek a nemsebb fajok. A réteken több vadvirág felbukkan, a pipacstól kezdve, a mezei katángon át, az egynyári seprencéig, sok fűféle is megtalálható. Kisebb csoportokban akác, bodza, csipkebogyó is megtalálható. Az erdőben előforduló állatfajok: vörös róka, európai őz, vaddisznó, üregi nyúl, különböző madárfajok fellelhetőek. Mindemellett a szántóföldeken igen elterjedt a mezei nyúl, fácán, egerészölyv, borz, valamint számos madárfaj is megtalálható.▼
▲A Szilágysági-dombvidék hepehupái között megbúvó kisváros földrajzilag igencsak összetett domborzati képet mutat. A települést körbeölelő dombok legtöbbje magasabb 280-300 méternél. Az északi dombvonulat átlagos magassága meghaladja a déli vonulatáét, legmagasabb pontja 337 méter, az északról alányúló erdő déli végénél. E vonulat hosszan elnyúlva terül el, a Szilágy-patak völgyétől komótosan emelkedve, termőföldeknek területet szolgáltatva, elérve az erdő vidékét, keleties irányba gerincként a település fölé terebélyesedve, déli lejtőin szőlősöknek, gyümölcsösöknek termőtalajt nyújtva, az erdővel hátán fokozatosan emelkedve a település északkeleti részén eléri tetőpontját. Északi és keleti irányba, magasságnak búcsút intve lejt a Szamos völgye felé. Kelet felé kissé alacsonyabb dombvonulat díszítí a tájat, mely délkelet felé haladva ismét csúcsosodik, egészen 300 m magasságig. Ezen a kiemelkedésen alussza az igazak örök álmát Cseh vára. A várrom mögötti kúp alakú dombtető a település és a környék legmagasabb pontja, tszf. magassága eléri a 340 métert. E helyről messzire ellátni: kelet felé a Keleti-Kárpátok nyújtózkodó csúcsai, Kővár vidéke, valamint a Nagy-hegy, északkelet felé a Gutin-hegység teljes vonulata, Nagybánya, s a kéménytorony látszanak. Dél és nyugat felé tekintve ölelkező lankák, dombok látványa tárulhat a szemünk elé. A vártól visszafelé, nyuat felé haladva, az északi dombvonulattal párhuzamosan, a kisvárost délről ölelve, végig a Szilágy-patak völgyéig fokozatosan lejtve dombvonulat húzódik. Átlagos magassága 260 m körüli. Végül a dombvonulatok a Szilágy völgyét elérve végleg nyugovóra térnek. A dombvonulatok között, a völgyben fekszik a település központi része, a déli dombok egészén, magas részekig, az északi vonulaton a keletebbi felén 280 méteres magasságig is felkapaszkodik a város, a Szilágy-patak völgye felé már csak két utcára szűkül le. Főleg üledékes, mészköves talaj jellemző, fél méteres mélységtől bizonyos helyeken agyagos, 2 méter alatt homokos a talaj.
 
== Éghajlati jellemzők ==
▲Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan mérsékelt kontinentális a fő éghajlati típus, mindemellett atlanti-óceáni és mediterrán klíma, telente pedig hideg kontinentális altípus is tetten érhető. Kiemelendő, hogy a domborzati jellemzők következménye képpen, sajátos mikroklimatikus jellemzői vannak a településnek. Télen nagy átlagban -15, -20 fok között alakul az abszolút minimum, nyáron pedig általában 35 fok körül tetőzik a hőmérséklet. A völgyben való elhelyezkedése, valamint a fő, Szilágy-völgyének település felé való nyitottsága miatt, a mélyebben fekvő helyeken 2 fokkal alacsonyabban alakulhatnak a minimumok a település átlagához képest. A leghidegebb a város nyugati felén, a Szilágy-patak völgyében, a dombok közrezárásában szokott lenni. Éves csapadékmennyisége átlagosan 700-750 mm körül alakul.
 
▲== Állat- és növényvilág ==
▲A települést északról övező erdőben több növény-és állatfaj is fellelhető: az erdőt javarészt tölgy (kocsányos és kocsánytalan) és gyertyán alkotja, de megtalálható a bükk, kőris, nyár, kanadai juhar, hárs, valamint telepített formában erdeifenyő is. A településen több kistermelő is gazdálkodik, rengeteg gyümölcsös, szőlős megtalálható, szilva-, alma-, körte-, diófák a meghatórozóak, a szőlőtermesztésben pedig a közelmúltban egyre inkább elterjedtek a nemsebb fajok. A réteken több vadvirág felbukkan, a pipacstól kezdve, a mezei katángon át, az egynyári seprencéig, sok fűféle is megtalálható. Kisebb csoportokban akác, bodza, csipkebogyó is megtalálható. Az erdőben előforduló állatfajok: vörös róka, európai őz, vaddisznó, üregi nyúl, különböző madárfajok fellelhetőek. Mindemellett a szántóföldeken igen elterjedt a mezei nyúl, fácán, egerészölyv, borz, valamint számos madárfaj is megtalálható.
 
== Ipar, mezőgazdaság ==
23 ⟶ 19 sor:
 
== Története ==
Egykori várát 1319-ben említik először, amikor [[Borsa Kopasz]] fiai felgyújtották. [[Szilágycsehi református templom|Református temploma]] 1519-ben épült, melyet a mohácsi síkon hősi halált halt [[Drágffy János]] országbíró építtetett. 1540-ben Bélteki [[Drágfi Gáspár]], Közép-Szolnok és Kraszna vármegyék főispánja a középszolnoki Zilag Cheh városában házat és három hold földet adományozott [[Csuty család|Chuthy]] Kis Lukácsnak nemesi joggal, őt azonban a szükséghez képest szolgálnia kellett.<ref>GKG. C. fasc. XIX; Szilágy vármegye monographiája IV, 508.</ref>
 
A 17. században több ostromot szenvedett, majd [[Nagyvárad|Várad]] eleste után végvár lett. Később átalakították, a palota egy része még áll.
 
A [[trianoni békeszerződésigbékeszerződés]]ig [[Szilágy vármegye]] szilágycsehi[[Szilágycsehi járásánakjárás]]ának székhelye volt.
▲[[Fájl:Hófödte erdei fák.webp|bélyegkép|Hófödte erdei fák]]
 
==Népessége==
39 ⟶ 34 sor:
== Híres emberek ==
=== Itt született ===
* [[Kun Béla (népbiztos)|Kun Béla]] (eredeti nevén ''Kohn'') (1886–1938) politikus, az akkoriban Szilágycseh közigazgatásához tartozó [[Lele]] faluban született.
*
* [[Marián István]] (1924–2004) magyar katonatiszt, 1956-os forradalmár.
*
* [[Molnár Miklós (gazdasági író)|Molnár Miklós]] (1922–1959) gazdasági szakíró [[1922]]. [[január 4.|január 4-én.]]
* [[Szabó Sándor (költő, 1937)|Szabó Sándor]] (1937. január 30.1937–) újságíró, költő, műfordító.
* [[Koller Sándor]] (1953. április 20.1953–) Ötszörösötszörös román válogatott labdarúgó. Klubjai: Szilagycsehi Progresul, Zilahi Armatura, Kolozsvári Dermata, [[ASA Târgu Mureș|Marosvásárhelyi ASA]], [[ACF Gloria 1922 Bistrița|Besztercei Gloria]] és a [[FC Baia Mare|Nagybányai FC]].▼
* [[Koller Ákos]] (1974. szeptember 4.) Tanulmányait egy darabig itt Szilágycsehben végezte, majd a középiskolát Magyarországon fejezte be. Több híres futball klubnál megfordult már.▼
* [[Veres-Kovács Attila]] (1953. december 12.1953–) a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökhelyettese (1990–1995), nagyvárad-olaszi lelkész.▼
▲*[[Koller Sándor]] (1953. április 20.) Ötszörös román válogatott. Klubjai: Szilagycsehi Progresul, Zilahi Armatura, Kolozsvári Dermata, [[ASA Târgu Mureș|Marosvásárhelyi ASA]], [[ACF Gloria 1922 Bistrița|Besztercei Gloria]] és a [[FC Baia Mare|Nagybányai FC]].
▲* [[Koller Ákos]] (1974.1974–) szeptember 4labdarúgó.) Tanulmányait egy darabig itt Szilágycsehben végezte, majd a középiskolát Magyarországon fejezte be. Több híres futball klubnál megfordult már.
▲*[[Veres-Kovács Attila]] (1953. december 12.) a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökhelyettese (1990–1995), nagyvárad-olaszi lelkész.
 
=== Itt élt ===
* Itt végezte középiskolai tanulmányait [[Bessenyei István]], romániai magyar színész, rendező, a [[Szatmárnémeti Északi Színház]] [[Harag György Társulat]]ának igazgatója.
* Itt volt lelkész és [[esperes]] Nagytiszteletű [[Kanizsay László]], a [[szatmárnémeti]] [[Láncos templom]] lelkésze.
* Itt végezte középiskolai tanulmányait [[Nagy Baló Csaba]], református teológus, középiskolai tanár, a [[Szatmárnémeti Református Gimnázium]] egyik (újjá-)alapító tanára, egyháztörténet-, bibliaismeret- és vallástanár (jelenlegkésőbb a Hódmezővásárhelyi Református Gimnázium tanára, kollégiumának igazgatója). Keze alól több tucat későbbi lelkész került a kolozsvári [[Protestáns Teológiai Intézet (Kolozsvár)|Protestáns Teológiai Intézetbe]] és a Debreceni Református Hittudományi Egyetemre.
* Itt végezte középiskolai tanulmányait [[Vicsai János]], történész, helytörténész, éveken át a [[Szamosardói Általános Iskola]] igazgatója, történelem-filozófia szakos tanár, később tanfelügyelő. A [[Nagybányai Református Egyházmegye]] főgondnoka, [[RMDSZ]]-es politikus (többszörös országgyűlési képviselőjelölt), tanácsos.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szilágycseh”