„Németország újraegyesítése” változatai közötti eltérés

Az első keletnémet szabad választások (1990. [[március 18.]]) után a két német állam tárgyalásainak eredményeként megszületett az „egyesítési szerződés” ''(Einigungsvertrag)''. Eközben a két német állam a Németország II. világháborút követő felosztásában szerepet játszó egykori megszálló hatalmakkal ([[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]], [[Franciaország]], az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] és a [[Szovjetunió]]) is aláírt egy szerződést ''([[Németországra vonatkozó végleges szabályozásról szóló szerződés|„kettő plusz négy” szerződés]], Zwei-plus-Vier-Vertrag)'', amely garantálta az új állam függetlenségét. Az újraegyesített Németország tagja maradt az [[Európai Közösség]]nek (a későbbi [[Európai Unió]]), illetve a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO-nak]]. Még ma is folyik a vita arról, hogy az 1990-ben Németországot egyesítették vagy újraegyesítették. Egyesek szerint az „egyesítés” kifejezés [[1871]]-re vonatkozik, amikor kikiáltották a [[Német Birodalom]] létrejöttét. Mások viszont azzal érvelnek, hogy 1990-ben létrejött Németország [[Németország történelme|története]] során korábban nem létezett ebben a nem formájában, így a két német állam ''egyesítéséről'' van szó. Politikai és diplomáciai okokból a nyugatnémet politikusok gondosan elkerülték az „újraegyesítés” szó használatát az események alatt, amikre a németek gyakran ''Wende'' („változás”) néven hivatkoznak. Általában a ''deutsche Einheit'' („német egység”) kifejezést használják; erre javította ki Hans-Dietrich Genscher a nemzetközi újságírókat, amikor az „újraegyesítésről” kérdezték 1990-ben.