„2019 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

Átalakítás, adatok, szöveg hozzáadása
(Átalakítás, adatok, szöveg hozzáadása)
(Átalakítás, adatok, szöveg hozzáadása)
|-
|A világörökségi helyszínhez templomok, katedrálisok, kolostorok, őrtornyok és adminisztratív épületek tartoznak. Az épületcsoport a Velinkaja folyó partján álló [[Pszkov]] történelmi központjában található [[Oroszország]] északnyugati részén. Az épületek a pszkovi építészeti iskola alkotásai jellegzetességeik a négyszögletes formák, a kupolák, a kapuzatok és a harangtornyok. A legkorábbi épületrészek a 12. századból maradtak fenn. A templomokat és a katedrálisokat kertek, kerítések és falak segítségével integrálták be természetes környezetükbe. A Pszkovi építészeti iskola, amely magába olvasztotta a [[Bizánci művészet|bizánci]] és novgorodi építészet stílusjegyeit a 15. és a 16. században élte virágkorát az ország egyik legjelentősebb iskolája volt és öt évszázadon keresztül hatott az orosz építészet fejlődésére.
|-}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:Mafra May 2013-2.jpg |250px]]
| ''' [[Mafra-palota, kolostor és királyi vadaspark]] '''
|-
| '''{{Portugália}}'''
|-
| Kulturális (IV)
|-
| Védett terület: 1 213,17 ha, puffer zóna: 693,23 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/1573 1573]
|-
|A Lisszabontól 30 kilométerre északnyugatra található Mafra épületegyüttest [[V. János portugál király|V. János]] portugál uralkodó parancsára kezdték építeni 1711-ben, mint kézzelfogható bizonyítékot az uralkodó elképzeléséről a [[Monarchia|monarchiával]] kapcsolatban. A hatalmas négyszögletes épület fő részei a király és királyné palotája, a királyi kápolna ami egy római [[barokk]] [[bazilika]] formáját követi, egy ferences kolostor és egy 36 000 kötetet tartalmazó díszes könyvtár. Az épületegyüttest egy geometrikus elrendezésű kert egészíti ki, valamint a királyi vadászpark a Tapada. A Mafra-palota V. János egyik legjelentősebb építészeti vállalkozása, ami a [[Portugália|Portugál Királyság]] erejét és lehetőségeit jelképezi. Az építkezés során római és itáliai barokk építészeti és díszítési formákat vettek alapul, így az elkészült palota gyakorlatilag az itáliai barokk művészet egyik jelentős alkotásává vált.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép: Braga, Bom Jesus do Monte PM 33856.jpg|250px]]
| ''' [[Bom Jesus do Monte]] '''
|-
| '''{{Portugália}}'''
|-
| Kulturális (IV)
|-
| Védett terület: 26 ha, puffer zóna: 232 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/1590 1590]
|-
|Az ország északi részén a [[Braga]] fölött emelkedő hegyoldalban álló szentély a keresztény [[Jeruzsálem]]et jeleníti meg egy hegy és a rajta álló templom formájában. A szentély több mint hatszáz éven át fejlődött, legfontosabb elemeit főleg barokk stílusban alakították ki. Fontos része egy Via Crucis ami a hegy nyugati lejtőjén megy végig. Kápolnák sorából áll, amelyekben szobrok idézik fel [[Jézus]] szenvedéstörténetét, ezen kívül korábbi kertek, kutak és allegorikus szobrok is tartoznak hozzá. A Via Crucis az 1784 és 1811 között épített templomnál ér véget. A [[gránit]] épület fehérre vakolt homlokzatát vakolatlan, kilátszó faragott kövek foglalják keretbe. A híres Öt Érzék-lépcső a hozzá tartozó falakkal, kutakkal, szobrokkal és más díszítőelemekkel az egész helyszín legemblematikusabb barokk alkotása. A szentély beleillik az [[európa]]i szent hegy-építkezések (Sacri Monti) hagyományába, ami egyfajta válasz volt a [[reformáció]] terjedésére.
|}
{|{{széptáblázat}}
!Típus
|-
 
|width="100px"| {{Portugália}}|| [[Mafra-palota]], kolostor és királyi vadaspark || [[Kép:Mafra May 2013-2.jpg|150px]] || || kulturális
|-
|width="100px"| {{Portugália}}|| [[Bom Jesus do Monte]]{{wd|Q2707216}} || [[Kép:Treppenaufgang Bom Jesus do Monte.jpg|150px]] || || kulturális
|-
|width="100px"| {{Spanyolország}}|| [[Risco Caldo és Gran Canaria kultúrtáj szent hegyei]] || [[Kép:Cenobio de Valerón 2010.JPG|150px]] || A Grand Canaria központi részén egy kiterjedt hegyvidéki területen fekvő Risco Caido egy jelentős biodiverzitással rendelkező kultúrtáj, sziklákkal, szakadékokkal és vulkanikus felszínformákkal. A kultúrtájhoz tartozik számos korai település maradványa, lakóhelyek, élelmiszerraktárak, ciszternák ami egy prehispán kultúra bizonyítékai a szigeten. Ez a kultúra elszigetelten fejlődött az észak-afrikai [[berberek]] érkezésétől egészen a 15. századig, az első spanyol telepesen megjelenéséig. Ezekhez a korai központokhoz kultuszhelyként használt barlangok is tartoztak, valamint két templom (Risco Caido és Roque Bentayga) ahol az évszakokhoz köthető szertartásokat tarthattak. Elképzelhető, hogy a templomokhoz a csillagokkal és a földanyával kapcsolatos szertartások is köthetők.|| kulturális
|-