„Amarna-reform” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
[[Aton]] neve korábban a [[Nap]]ot, mint égitestet jelentette<ref>{{IanShaw}}, p.291</ref>, ebben az értelmében már az [[Egyiptomi Középbirodalom|Középbirodalom]] idején előfordul<ref>{{AldredAkhenaten}}, p.239</ref>. Ehnaton apja, [[III. Amenhotep]] uralkodása alatt egyre nagyobb jelentőségre tett szert, a fáraót számos alkalommal hasonlították feliratain a Naphoz. Ehnaton uralkodása alatt Aton jelentősége gyorsan növekedett: eleinte [[Ré]] egy formájának tekintették és akként is jelenítették meg, sólyomfejű emberalakként<ref>Shaw, op.cit., p.290</ref>, ezt azonban nem sokkal később felváltja a kezekben végzőő sugarú napkorong ábrázolása. A napkorong az ''[[ankh]]''ot, az élet jelét tartja kezeiben, jelezve, hogy ő ad életet mindennek. Ehnaton az 5. évben kezdte építtetni új, kizárólag Atonnak szentelt fővárosát, [[Ahet-Aton]]t, a 9. év körül pedig az újonnan felemelkedett isten tisztelete minden korábbi istenét kiszorította, a fáraó parancsba adta a többi istenek – különösen a korábbi főisten, [[Ámon]] – nevének és képeinek eltüntetését, de még a többesszámban szereplő ''istenek'' szót, sőt, az istenek nevére hasonlító hieroglifákat is is ki kellett vakarni a feliratokról.<ref>Aldred, op.cit., p.278</ref>
Aton teljes neve Ehnaton uralkodásának első nyolc évében ''„Él Harahti, ujjong ő a Fényhegyen az ő Su nevében, aki Aton”.''<ref>{{kákosy}}, p.316</ref> A tizenkettedik évre a név megváltozott, a más istenekre tett minden utalás eltűnik belőle: ''„Él Ré, a Két Fényhegy ura, ki örvend a horizonton az ő megjelenésében mint Ré, az atya, aki visszatér, mint Aton”.'' Aton teljes nevét kettős [[kártus]]ba írták; korábban ez istenek nevére nem volt jellemző. Ez utalhat arra, hogy Ehnaton istenét tekintette Egyiptom tényleges uralkodójának, ő pedig Aton nevében kormányzott<ref>Shaw, op.cit., p.292</ref>. Az is lehetséges, hogy Aton alakja egybemosódott az elhunyt III. Amenhotepével, Ehnaton ugyanis trónra lépése után a 3. évben megünnepelte a [[szed-ünnep]]et – amennyiben nem volt III. Amenhotep és fia közt társuralkodás, ez jelentheti azt is, hogy az Atonná vált III. Amenhotep továbbra is Egyiptom uralkodójának számított, és az ünnep, melyet nagyjából abban az időbenr endeztek meg, amikor az ő negyedik szed-ünnepének kellett volna lennie, neki szólt.<ref>Shaw, op.cit.,
==Építészet==
Radikális újításként Ehnaton a templomok teljes szerkezetét megfordította: nem a napos előudvarból lehetett eljutni az egyre sötétebb, egyre elrejtettebb helyiségeken át a szentélyig, melyben istenszobor állt, hanem árnyékos bejárattól lehetett eljutni a templom nyitott tetejű belsejéhez, ahol kőoltárok százai álltak.<ref>{{Wilkinson}}, p.78</ref>
Az építkezés meglehetősen gyorsan zajlott egy új építési technikának köszönhetően: az épületeket kis, 60×25 cm-es téglákból emelték. Az Amarna-kor után felhagytak ezzel az építési móddal, mert az így emelt épületek kevésbé bizonyultak tartósnak és szétszedni is könnyebben lehetett őket.<ref>Shaw, op.cit., p.297</ref>
==Művészet==
18 ⟶ 20 sor:
A reformok egy másik fontos területet is érintettek: az egyiptomi írást. Míg a beszélt nyelv Egyiptom hosszú történelme alatt folyamatosan változott, az írás már korán rögzült, és a XVIII. dinasztia idejére már lényegesen eltért egymástól az írott és a beszélt nyelv.<ref>Kákosy, op.cit., p.271</ref> Ehnaton uralkodása alatt a beszélt nyelv vált az írás nyelvévé.
==Sírok és túlvilághit==
==A reformok következményei==
| |||