„Ónodi országgyűlés” változatai közötti eltérés

a (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
{{idézet 2|''mi mindnyájunk közös akaratával végzett s megerősített artikulusunkkal magunkat említett első József császár és ő általa az egész Ausztriai Ház rajtunk követelt királyi engedelmességétől, tiszteletétől és minden magának tulajdoníttatni kívánt jussától magyar koronánkhoz, országunkhoz és annak igazgatásához, most avagy jövendőben akármi módon való ragaszkodásától felszabadultaknak s megmenekedetteknek lenni végezvén, nyilván mondván és deklarálván: mindazoknak abrenunciálunk és ellenmondunk. És ekképpen régi dicső szabadságunknak s legfelső törvényes jussunknak erejével és authoritásával, mely mind isteni, mind emberi törvények szerint reánk szállott és származott – senki arra bennünket nem kényszerítvén, sem abban ellent nem tartván, hanem teljes jókedvünkből és szabadakaratunkból hazánkban interregnumot lenni vallunk, tudniillik országunkat király nélkül lenni jelentjük és hirdetjük''|}}
 
Mindenekelőtt kimondtá
Mindenekelőtt kimondták Turóc vármegye jelképeinek (zászló, pecsét) eltörlését. Törvénybe iktatták a [[A Habsburg-ház magyar trónfosztásai#A második trónfosztás (1707)|Habsburg-ház trónfosztását]], melyet fél évvel korábban, már a Szenátus rozsnyói ülésén elhatároztak. Megerősítették Magyarország és Erdély szövetségét. Kétmillió forint adót vetettek ki az országra, melynek fizetéséhez a nemességnek is hozzá kellett járulnia. A rézpénz forgalmát devalvált értéken erősítették meg. Törvényerőre emelték a hadiszabályzatot. Elrendelték a hadirokkantak, ill. a hadiözvegyek és -árvák támogatását a kincstári birtokok jövedelméből. Bercsényi Miklós főgenerálist fejedelmi helytartóvá választották. A szabadságharc idejére a királyi felsőbíróságok helyett ítélőtáblát állítottak fel. A hajdúkiváltságot nyert [[Gönc]] mezőváros földesurai állami kárpótlásban részesültek.
 
Mindenekelőtt kimondták Turóc vármegye jelképeinek (zászló, pecsét) eltörlését. Törvénybe iktatták a [[A Habsburg-ház magyar trónfosztásai#A második trónfosztás (1707)|Habsburg-ház trónfosztását]], melyet fél évvel korábban, már a Szenátus rozsnyói ülésén elhatároztak. Megerősítették Magyarország és Erdély szövetségét. Kétmillió forint adót vetettek ki az országra, melynek fizetéséhez a nemességnek is hozzá kellett járulnia. A rézpénz forgalmát devalvált értéken erősítették meg. Törvényerőre emelték a hadiszabályzatot. Elrendelték a hadirokkantak, ill. a hadiözvegyek és -árvák támogatását a kincstári birtokok jövedelméből. Bercsényi Miklós főgenerálist fejedelmi helytartóvá választották. A szabadságharc idejére a királyi felsőbíróságok helyett ítélőtáblát állítottak fel. A hajdúkiváltságot nyert [[Gönc]] mezőváros földesurai állami kárpótlásban részesültek.
 
==Az országgyűlés a képzőművészetben==