„Die Brücke” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
portál
6. sor:
[[Németország]] kulturális életében a [[fauvizmus]]hoz esztétikailag közel álló, [[1905]]-ben [[Drezda|Drezdában]] alapított Die Brücke csoport jelentette a döntő változások kezdetét. Tagjai [[Vincent van Gogh]]ra és [[Paul Gauguin]]re hivatkoznak, akárcsak a fauve-ok, de hamarosan el is távolodnak tőlük, mivel egészen más véleményük alakult ki a festői eszközök jelentéséről. Míg a dekoratív művészethez vonzódó fauve-ok átvették Gauguin nagy, egybefüggő színmezőit, [[Ernst Ludwig Kirchner]] és barátai Van Gogh és Gauguin művészetének szellemét vették át, nem a formát.
 
Az [[első világháború]] előtti intellektuális mozgásokhoz csatlakozott a Die Brücke csoport. Meghatározó [[Friedrich Nietzsche|Nietzsche]] intellektusa, aki kontemplációnak szentelt közös művészi életet (intellektuális szövetséget) képzelt el. Ehhez hasonló volt még Van Gogh terve is. Ez a közös műterem ideája hatott a Die Brückére, amelynek jellege idealisztikus: [[kommunaKommuna (életközösség)|kommünszerűkommunaszerű]] életet élnek egy közös műteremben, a műterem munkáskörnyéken helyezkedik el. Szoros baráti kört alkottak. Műtermük egységes stílusban volt berendezve, mindannyian szerettek távoli vidékekre utazni, azok emlékeit lehet felfedezni a berendezésben.
 
A [[művészet]] forradalmi eszközzé vált, elementáris lett, telítve érzelmi gesztusokkal. Az expresszió náluk felfokozott hangvétel, csúnya volt, karakterisztikus ábrázolásmóddal vegyítve. A művészet tiszta életfolyamat, nem pedig egy önelégült lét. Ideges, izgatott állapotot sugároznak képeik. A kollektivitás eszméjével átitatott valóság vallásos vagy szimbolikus töltést kapott. Éppen ez különböztette meg őket a fauve-ok művészetétől. A művész nem azt a kort tükröztette, amelyben élt, hanem az anekdotikus témán túli egyetemes emberi igazságot akarta közvetíteni.