„Fekete halál” változatai közötti eltérés

Visszavontam az utolsó  változtatást (88.132.114.74), visszaállítva Csigabi szerkesztésére
(Visszavontam az utolsó  változtatást (88.132.114.74), visszaállítva Csigabi szerkesztésére)
Címke: Kézi visszaállítás
 
A 19. századi vizsgálatok azonosították a ragály kórokozóját, amelyet felfedezőjéről, [[Alexandre Yersin]] svájci–francia orvosról ''[[Yersinia pestis]]''nek neveztek el. A kórokozó a Közép-Ázsiában honos rágcsálók bolhájában tenyészik. A baktérium elváltozást idéz elő a bolha beleiben, aminek következtében a rovar, a kórokozóval együtt, visszaöklendezi a kiszívott vért a sebbe, és így megfertőzi a gazdaállatot. Miután a rágcsáló elpusztul, a rovar új gazdatestet keres, így kerül át az emberre.{{refhely|Freeman 5}} A baktérium a középkori krónikák által feljegyzett háromféle betegségtípust – bubópestis, tüdőpestis és vérpestis – okoz.{{refhely|Barotányi}}
 
A bolhák a [[selyemút]]on, a kereskedők ruházatában és árujukban jutottak el nyugatra 1347-ben. Európa városai kiváló terepei voltak a járványnak: zsúfoltak és mocskosok voltak, az utcákon állati és emberi szarürülék bűzlött.{{refhely|Freeman 6}} Az ivóvizet rossz kutakból, az iparosok által szennyezett folyókból nyerték, és a sok éhezéstől általában is legyengültek voltak az emberek.{{refhely|BBC}}
 
Mivel az emberek nem értették a kór biológiáját, sokan isteni büntetésnek tekintették a ragályt, és úgy vélték, csak az Úr megbocsátása állíthatja meg. Több helyen „megtisztították” a városokat az [[Eretnekség|"eretnekek"]]-től, mások viszont magukban keresték a bajok forrását, önsanyargató folyamatba kezdtek (→ [[flagellánsok]]). A városok [[pestisdoktor]]okat alkalmaztak, akik kezdetleges és általában haszontalan gyógymódokkal próbálták kezelni a betegeket, valamint feljegyezték a döghalál áldozatainak számát.{{refhely|History}}