„A vándorló bánya titkai” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
9. sor:
 
===A legérdekesebb leletek===
Itt került elő 60 méteres mélységből a 16 darab, 7 millió éves [[mocsárciprus]], amelyek fényképei bejárták az egész világot. A töredékességükben is óriási, 4-6 méter magas, 1,5-3 méter átmérőjű törzsek a szakemberek szerint a magyar [[földtan]]i és [[ősnövénytan]]i kutatások történetének egyik legszebb leletegyütteseleletegyüttesét alkotják. Néhány közülük az [[Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület]] kiállításán tekinthető meg. Ezek a fák nem szenesedtek el, nem kovásodtak meg, sejtszerkezetük alig roncsolódott, szerves anyag maradt. Tartósításuk nagy kihívás volt a kutatók számára, akik most a 300-400 évesen elpusztult fák évgyűrűiből következtethetnek a felső-miocén kor éghajlatára, és sok más információt is hordoznak. Ezeknek az egykori [[Pannon-tenger]] partján élő mocsárciprus- és [[mamutfenyő]] erdőségek faanyagából keletkezett a [[Mátra]] és a [[Bükk-vidék]] lábainál található [[lignit]]készlet.
 
Leletmentő ásatásaik során a régészek jelentős [[újkőkorszak]]i leleteket is találtak. A kiállításon bemutatott neolit edény oldalát díszítő plasztika egy szarvasmarhát ábrázol. Az [[i. e. 4. évezred]] közepéről egy [[kőrézkor]]i kocsimodell került elő. Az [[i. e. 2. évezred]] első feléből olyan kerámiatál került elő, amely az itt elterülő korabeli települések nagyon szabályos alaprajzát, térben megfigyelhető helyzetüket mutatja be szinte mérnöki pontossággal.