|
A lepra írásos nyomai évezredekre nyúlnak vissza. Különböző bőrbetegségek, melyeket lepraként értelmeztek, már megjelennek az ókori indiai Atharvavéda szövegében i.e. 600 előtt. Egy másik indiai szöveg, a Manusmriti (i.e. 200), megtiltotta a leprabetegekkal való érintkezést, s a velük kötött házasságot pedig büntethetővé tette.
A Biblia nyelvezetében a héber „tsara” vagy „tsaraath”szótő„tsaraath” szótő (צָרַע, tsaw-rah' – azaz leprával súlytottnak vagy leprásnak lenni), és a görög λεπρός (leprás) tágabb értelmű szavak, mint amire a Hansen- betegség meghatározásával kapcsolatos szűkebb használat utal. Bármilyen progresszív bőrbetegség (a bőr foltokban jelentkező kifehéredése; pikkelyes, sebes, fertőző, vagy kiütéses kidudorodása, stb.) éppen úgy mint bármilyen ruházat vagy bőreszköz általános penészedése illetve felszíni elszíneződése, ezen kívül az emberi lakóépületek falain és felületein jelentkező elszíneződések mind-mind a „lepra törvénye” alá estek (Mózes III. könyve 14:54-57). Az olyan ókori források mint pl. a Talmud (Szifra 63) világossá teszik, hogy a tzaraath olyan különböző fajta rendellenességekre illetve foltokra utal, amely a rituális tisztátalansággal van kapcsolatban, s ruha szövetén, bőreszközön, épületen, vagy emberi bőrön fordul elő. Az Újszövetség leír olyan eseményeket Jézussal kapcsolatban, amikor leprabetegeket gyógyít meg (Lukács 17:11), habár nem egyértelmű, hogy a tzaraath nevű betegség ott a Hansen-betegséggel azonos lenne. Az a bibliai szemlélet, miszerint a leprások tisztátalanok, megtalálható Mózes III. könyvének 13. részében, a 44. verstől a 46-ig versig terjedő szakaszban. Míg e szakasz a leprabeteget tisztátalanként határozza meg, mégsem mond ki felette határozott erkölcsi ítéletet. A korai keresztények közül egyesek úgy hitték, hogy akiket e betegség súlyt, azokat Isten bűnös viselkedésük miatt bünteti vele. A betegséghez kötődő erkölcsi gondolattársítás az egész történelmen végigvonul. I. Gergely pápa (540-604) és Sevillai Szent Izidor (560-636) a leprásokat eretnekeknek tekintette.
=== Középkor ===
|
