Wikipédia

„Nagyboldogasszony-templom (Oštarije)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
54. sor:
 
== Története ==
A [[15. század]] második felében itt vezettvezetett át a horvát tengerparttól Magyarország felé haladó egyik kereskedelmi út. Ez az út a Mrežnica folyó völgyében haladt, ahol a 15. század második felében pihenőhelyet és fogadót (osteria) építettek az itt közlekedők számára. A [[Frangepán család|Frangepán grófok]] alattvalói a tengerparti birtokaikról [[Modrus]]on és Oštarijén át szállították a sót. Az út Lipán, Dubovacon és Draganićon keresztül folytatódott Zágrábig. A település nevét is a 15. század második felében épült fogadóról kapta. Az 1897-es plébániai historia domus szerint az oštarijei templomot [[1450]]-ben Frangepán Márton gróf építtette<ref> Spomenica župe Oštarije,1897., 1. old.</ref>, a történeti adatok alapján azonban az építés megkezdését Márton testvérének, II. Istvánnak tulajdoníthatjuk<ref>{{cite book|author=Klaić, Vjekoslav|title=Krčki knezovi Frankapani|publisher=Matica hrvatska|year=1901|place=Zagreb|pages=235, 246 – 247|language=horvát}}</ref>, aki [[1449]]-ben IV. Miklós fiainak birtokmegosztásával jutott a térség birtokába. István gróf azon a helyen kezdte meg a templom építését, ahol akkor már állt egy kisebb templom, amely körül rendszeresen zarándokok gyűltek össze. A gróf szándéka egy nagyobb és szebb templom építésével a hely zarándokhellyé nyilvánítása volt, amit el is ért, amikor [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] követeként [[1459]]-ben Mantovában a pápánál járt. <ref>{{cite book|author=Klaić, Vjekoslav|title=Krčki knezovi Frankapani|publisher=Matica hrvatska|year=1901|place=Zagreb|pages=246 – 247|language=horvát}}</ref>
 
A ferences hagyomány szerint Oštarije a múltban nagy mezőváros volt, ahol a ferenceseknek saját rendházuk volt. Andrija Lukinović kutatása is megerősítette egy ferences kolostor létezését a 15. században Oštarijéban. Nem tudni, hogy az oštarijei templom és a település [[1493]]-ban ugyanazt a tragikus sorsot élte-e meg, mint Modrus városa, melyet a török elfoglalt és felégetett, de bizonyos, hogy [[1521]]-ben az oszmánok már kifosztották és feldúlták Oštarijét is.<ref>{{cite book|author=Valvasor, Johann Weichard|title=Die Erhe des Herzogthunts Krain II.|publisher=J. Krajec|year=1877|place=Rudolfswerth|pages=70-71|language=német}} </ref> Ekkor a templomot is megsemmisítették, és az ottani házaknak csak nyomai maradtak. A Frangepán III. István gróf hagyatékáról [[1558]]-ban készített dokumentumban a templom ''„ecclesia Sanctae Mariae in Osteria cum turribus totaliter est deserta"'' <ref>Azaz tornyaival együtt teljesen rom.</ref> megjegyzéssel szerepel.<ref>{{cite book|author=Lopašić, Radoslav|title=Ogulin, Vienac, IX., br. 24.|place=Zagreb|year=1877|pages=384-385|language=horvát}}</ref> E forrás szerint a plébániatemplomnak akkor két harangtornya volt, és elhanyagolt, romos állapotban állt.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyboldogasszony-templom_(Oštarije)”