A '''római mitológia''' gyűjtőfogalom az ókori rómarómaiaknak faszságánakaz istenekről és hősökről alkotott elképzeléseire. Az eredeti [[római vallás]] leginkább a természeti erők és események megszemélyesítéséből állt. Az i. e. 5. századtól kezdve a rómaiak – etruszk közvetítéssel – elkezdték átvenni a [[görög mitológia]] alakjait. Így a római istenek közül soknak van görög megfelelője.
A rómaiak idióta hitvilága ugyanakkor lényegesen eltért a görögökétől. Annyiban is különbözött a görögöktől, hogy az egyes istenek körül sokkal szervezettebb kultusz és papi rend alakult ki. A római isteneknek is volt funkciójuk, de nem estek meg velük kalandos históriák, és pajzán viszonyba sem keveredtek egymással vagy (az egy [[Rhea Silvia]] esetét kivéve) földi halandókkal. Senkit se tévesszen meg, hogy az újkori írásművekben [[Iuppiter]] rabolja el [[Európé (Agénór leánya)|Európét]] meg [[Ganümédész (Trósz fia)|Ganümédészt]], hogy a [[reneszánsz]] és [[barokk]] festmények százain látjuk [[Venus]]t [[Mars (isten)|Marsszal]] enyelegni. Ezek [[Zeusz]], [[Aphrodité]] és [[Arész]] történetei, csak a latinos kultúrájú közép- és újkor emlegette őket más néven.
== Időszakai ==
53. sor:
* [[Vesta (istennő)|Vesta]] - a családi tűzhely, az otthon és a család istennője
* [[Minerva]] - Iuppiter és Iuno lánya, aki apja fejéből pattant ki mennydörgés közepette, teljes fegyverzetben, a kézművesség, az ipar, a bölc nhgfdhtrfnggfhttdnhgfjztfhttfhttduttdhtttdjttrhttdjzttfjztdjzttdjtttdjzttfjgttfjzttdjz5djz5fj65fjz55fjz5fjz5fjz6rsességbölcsesség istenasszonya, a római állam védelmezője
