Wikipédia

„2006 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Átalakítás
Átalakítás
28. sor:
|[[Devon (megye)|Devon]] és [[Cornwall]] területén számos [[ón]]- és [[réz]]bánya működött, az iparág a 18. és 19. században élte virágkorát – amikor is a világ réztermelésének 2/3-a innen származott. A cornwalli és devoni bányákban kifejlesztett fejtési és bányaművelési technikákat aztán világszerte átvették. A réz, ón és [[Arzén (elem)|arzén]] kereskedelméhez elengedhetetlen volt a jól működő infrastruktúra kialakítása és ez volt az a térség, ahonnan a bányászat technológiai vívmányai az egész világon elterjedtek. A bányavidéken hamar megindult az iparosodás, a táj képe a 18. és a korai 19. században gyorsan átalakult. Sikereik a mélykitermelésen alapultak, amelyet a robbantáshoz használt biztonsági kanóc és a gőzgéppel hajtott szivattyúk tettek lehetővé. A réz kitermelésében számos cég vett részt, földbirtokosok és magánvállalkozók is nyitottak bányákat. A világörökségi helyszínhez jelenleg tíz bányavidék tartozik, a gépek, a felszerelések, a kiegészítő épületek (pl. szivattyúházak) mellett az öntődék körüli városkákban megmaradtak a munkások és családjaik számára épített jellegzetes teraszos sorházak is. A 19. század közepén a térségben hanyatlásnak indult a bányászat, ekkor a kivándorló szakemberek elterjesztették az itt használt technikákat [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrikában]], [[Közép-Amerika|Közép-]], és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] és [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]] is.
|-
|-}▼
{| {{széptáblázat}}
|-▼
|rowspan="5"| [[Kép: Harar,_porta_di_buda_03.jpg|250px]]
| ''' [[Harar Jugol]] '''
|-
| '''{{Etiópia}}'''
|-
| Kulturális (II)(III)(IV)(V)
|-
| Védett terület: 48 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/1189 1189]
|-
|width="100px"|{{Etiópia}}||width="100px"|[[Harar Jugol]], a megerősített történelmi város||[[kép:Harar,_porta_di_buda_03.jpg|150px]] ||Harar Jugol az [[iszlám]] központja a többségében [[Kereszténység|keresztény]] Etiópiában. A szent városnak tekintett település az ország keleti részén terül el egy [[Szavanna|szavannás]] – [[sivatag]]ossivatagos térségben, majdnem kétezer méteres tengerszint feletti magasságban. Szerkezetén [[afrika]]i és muszlim hatások figyelhetők meg és jellemző rá a keskeny sikátorok útvesztője, valamint házak kifelé zárt homlokzata. A várost a muszlimok a negyedik szent városnak tartják [[Mekka]], [[Medina (Szaúd-Arábia)|Medina]] és [[Jeruzsálem]] után. Harar jelenlegi külsejét, mint iszlám város a [[16. század]]ban nyerte el, területén nyolcvankét [[mecset]] és százkét szentély található. A mecsetek közül három a [[10. század]]ban épült, a várost védő falakat a [[13. század|13.]] és a 16. század között emelték. A városközpont hat kapun keresztül közelíthető meg. ||A ma látható épületek közül a leglátványosabbak a gazdag belső díszítéssel rendelkező lakóházak. A házak földszintjén az udvar mellett általában három helyiséget alakítottak ki. 1887-től újabb, [[india]]i eredetű háztípus honosodott meg a településen, ez általában egyszerű, négyszögletes esetenként kétszintes házat jelent, az útra vagy a belső udvarra néző tornáccal. kulturális▼
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:Kerr Batch stone circle2.jpg |250px]]
| ''' [[A szenegambiai kőkörök]] '''
|-
|'''{{Gambia}} és {{Szenegál}} közös világörökségi helyszíne'''
|-
| Kulturális (I)(III)
|-
| Védett terület: 9,9 ha, puffer zóna: 110 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/1226 1226]
|-
|width="100px"|{{A Gambia}} <br/>folyó {{Szenegál}}||width="100px"|[[Amentén szenegambiaia kőkörök]]||[[kép:MégalitheSénégal.jpgmai |150px]]Gambia ||Aés [[Gambia (folyó)|GambiaSzenegál]] folyó menténterületén több mint ezer [[Megalitikus kultúrák|megalitikus]] építmény, kőkör és sírdomb található, melynek keletkezési időpontját az [[iI. e. 3. század|i. e. 3.]] és az [[16. század|i. sz. 16. század]] közé teszik. AÍgy ez a szertartási tájépítészet több mint ezerötszáz évig tartótartott tájépítészetés egy igen termékeny, kreatív kultúrához tartozhatott. A világörökségi helyszín 93 kőkörből, valamint számos sírdombból áll. A kőkörök minden esetben a [[halomsír]]ok közelében állnak, melyek közül többet már feltártak. A műemlékek négy csoportba tartoznak, ezek a Sine Ngayéne, Wanar, Wassu és a Kerbatch. A felhasznált építőanyag a jelentős mennyiségű [[bauxit]]ot tartalmazó [[laterit]]. A köveket vaseszközökkel fejtették ki a környékbeli bányákból. A köröket alkotó átlagosan két méter magas oszlopok henger vagy sokszög alapúak, a legnehezebb oszlopok súlya eléri a hét [[Tonna|tonnát]]. A kőkörök átlagosan 4-8 méter átmérőjűek és 8-14 oszlopból állnak. Feltételezhető, hogy a kőkörök és a közelükben lévő halomsírok szoros kapcsolatban állnak egymással, de a közvetlen kapcsolatot eddig még nem sikerült bizonyítani. || kulturális▼
|}
{|{{széptáblázat}}
37 ⟶ 63 sor:
!Leírás
!Típus
▲|-
▲|width="100px"|{{Etiópia}}||width="100px"|[[Harar Jugol]], a megerősített történelmi város||[[kép:Harar,_porta_di_buda_03.jpg|150px]] ||Harar Jugol az [[iszlám]] központja a többségében [[Kereszténység|keresztény]] Etiópiában. A szent városnak tekintett település az ország keleti részén terül el egy [[Szavanna|szavannás]] – [[sivatag]]os térségben, majdnem kétezer méteres tengerszint feletti magasságban. Szerkezetén [[afrika]]i és muszlim hatások figyelhetők meg és jellemző rá a keskeny sikátorok útvesztője, valamint házak kifelé zárt homlokzata. A várost a muszlimok a negyedik szent városnak tartják [[Mekka]], [[Medina (Szaúd-Arábia)|Medina]] és [[Jeruzsálem]] után. Harar jelenlegi külsejét a [[16. század]]ban nyerte el, területén nyolcvankét [[mecset]] és százkét szentély található. A mecsetek közül három a [[10. század]]ban épült, a várost védő falakat a [[13. század|13.]] és a 16. század között emelték. A városközpont hat kapun keresztül közelíthető meg. || kulturális
▲|-
▲|width="100px"|{{Gambia}} <br/> {{Szenegál}}||width="100px"|[[A szenegambiai kőkörök]]||[[kép:MégalitheSénégal.jpg |150px]] ||A [[Gambia (folyó)|Gambia]] folyó mentén több mint ezer [[Megalitikus kultúrák|megalitikus]] építmény, kőkör és sírdomb található, melynek keletkezési időpontját az [[i. e. 3. század|i. e. 3.]] és az i. sz. 16. század közé teszik. A több mint ezerötszáz évig tartó tájépítészet egy igen termékeny, kreatív kultúrához tartozhatott. A felhasznált építőanyag a jelentős mennyiségű [[bauxit]]ot tartalmazó [[laterit]]. A köveket vaseszközökkel fejtették ki a környékbeli bányákból. A köröket alkotó átlagosan két méter magas oszlopok henger vagy sokszög alapúak, a legnehezebb oszlopok súlya eléri a hét tonnát. A kőkörök átlagosan 4-8 méter átmérőjűek és 8-14 oszlopból állnak. Feltételezhető, hogy a kőkörök és a közelükben lévő halomsírok szoros kapcsolatban állnak egymással, de a közvetlen kapcsolatot eddig még nem sikerült bizonyítani. || kulturális
|-
|width="100px"|{{Irán}}||width="100px"|[[Biszotun]]||[[kép: Darius I the Great's inscription.jpg|150px]] ||Biszotun az [[Hamadán|ekbatana]]-[[babilon]]i királyi út mellett, a Bisotun-hegy lábánál fekszik. Az út jobb oldalán, az út fölött az 50 méter magas sziklafalon láthatók [[I. Dárajavaus perzsa király|I. Dareiosz]], nagykirály tizenkilenc győzelmét és tetteit dicsőítő óperzsa, [[Elám|újelámi]] és [[Akkád nyelv|akkád]], illetve [[Újbabiloni Birodalom|újbabilóniai]] nyelven írt, illetve sziklába vésett hatalmas feliratok. Dareiosz ősi híradásának közelében az időszámítás előtti 2. és 1. században uralkodó [[Pártus Birodalom|pártus]] királyoknak, II. Mitridatésznak és II. Gotarxésznak dicsőségét újabb [[ékírás]]os sziklavésetek hirdetik. A legmagasabb sziklán, 40-50 méter magasságban, a nehezen megközelíthető sziklafalon hatalmas, de már alaposan megkopott felirat található, de nem hiányoznak a sokalakos, talán díszszemlét, vagy felvonulást ábrázoló domborművek sem. || kulturális
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/2006_új_világörökségi_helyszínei”