„2006 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

Átalakítás
(Átalakítás)
(Átalakítás)
|A Gambia folyó mentén a mai Gambia és [[Szenegál]] területén több mint ezer [[Megalitikus kultúrák|megalitikus]] építmény, kőkör és sírdomb található, melynek keletkezési időpontját az [[I. e. 3. század|i. e. 3.]] és az [[16. század|i. sz. 16. század]] közé teszik. Így ez a szertartási tájépítészet több mint ezerötszáz évig tartott és egy igen termékeny, kreatív kultúrához tartozhatott. A világörökségi helyszín 93 kőkörből, valamint számos sírdombból áll. A kőkörök minden esetben a [[halomsír]]ok közelében állnak, melyek közül többet már feltártak. A műemlékek négy csoportba tartoznak, ezek a Sine Ngayéne, Wanar, Wassu és a Kerbatch. A felhasznált építőanyag a jelentős mennyiségű [[bauxit]]ot tartalmazó [[laterit]]. A köveket vaseszközökkel fejtették ki a környékbeli bányákból. A köröket alkotó átlagosan két méter magas oszlopok henger vagy sokszög alapúak, a legnehezebb oszlopok súlya eléri a hét [[Tonna|tonnát]]. A kőkörök átlagosan 4-8 méter átmérőjűek és 8-14 oszlopból állnak. Feltételezhető, hogy a kőkörök és a közelükben lévő halomsírok szoros kapcsolatban állnak egymással, de a közvetlen kapcsolatot eddig még nem sikerült bizonyítani.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:Darius I the Great's inscription.jpg |250px]]
| ''' [[Biszotun]] '''
|-
| '''{{Irán}}'''
|-
| Kulturális (II)(III)
|-
| Védett terület: 187 ha, puffer zóna: 361 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/1222 1222]
|-
|Biszotun az Iráni-felföldet [[Mezopotámia|Mezopotámiával]] összekötő ősi kereskedelmi útvonal mentén fekszik. A régészeti lelőhely legfontosabb műemléke az a dombormű, amelyet [[I. Dárajavaus perzsa király|I. Dareiosz perzsa király]] készíttetett az [[i. e. 6. század]]ban. A monumentális, körülbelül 15 méter magas és 25 méter széles lapos [[dombormű]] a győztes uralkodót jeleníti meg, hagyományos perzsa öltözetben, uralkodói fejdísszel. Egy [[elám]]i, [[Újbabiloni Birodalom|újbabiloni]] és [[Óperzsa Birodalom|óperzsa]] nyelven írt felirat az uralkodó győztes csatáit sorolja fel, amelyek közül az egyik a közelben zajlott le. A 100 méter magasban faragott domborművön kívül a helyszín további emlékekkel rendelkezik a történelem előtti koroktól kezdve a [[médek]], az akhaimenidák, a szászánidák és az ilhánok koráig.
|}
{|{{széptáblázat}}
|+ align="center" | '''2006 új világörökségi helyszínei'''
!Típus
|-
 
|width="100px"|{{Irán}}||width="100px"|[[Biszotun]]||[[kép: Darius I the Great's inscription.jpg|150px]] ||Biszotun az [[Hamadán|ekbatana]]-[[babilon]]i királyi út mellett, a Bisotun-hegy lábánál fekszik. Az út jobb oldalán, az út fölött az 50 méter magas sziklafalon láthatók [[I. Dárajavaus perzsa király|I. Dareiosz]], nagykirály tizenkilenc győzelmét és tetteit dicsőítő óperzsa, [[Elám|újelámi]] és [[Akkád nyelv|akkád]], illetve [[Újbabiloni Birodalom|újbabilóniai]] nyelven írt, illetve sziklába vésett hatalmas feliratok. Dareiosz ősi híradásának közelében az időszámítás előtti 2. és 1. században uralkodó [[Pártus Birodalom|pártus]] királyoknak, II. Mitridatésznak és II. Gotarxésznak dicsőségét újabb [[ékírás]]os sziklavésetek hirdetik. A legmagasabb sziklán, 40-50 méter magasságban, a nehezen megközelíthető sziklafalon hatalmas, de már alaposan megkopott felirat található, de nem hiányoznak a sokalakos, talán díszszemlét, vagy felvonulást ábrázoló domborművek sem. || kulturális
|-
|width="100px"|{{Kína}}||width="100px"|[[Jin Hszü]] régészeti lelőhely||[[kép:Yinxu.jpg |150px]] ||Jin Hszü Kína egyik legősibb fővárosa, nevének jelentése szó szerint "Jin romjai". A [[Sang-dinasztia]] utolsó fővárosa volt, tizenkét királynak volt itt székhelye időszámításunk előtt 1350 és 1046 között. A város [[régészet]]i jelentősége abban áll, hogy innen kerültek elő a legősibb ismert [[Kínai jóslócsont|jóslócsontok]] (számuk 100 ezer körülire tehető), vagyis innen származnak a kínai írás legelső ismert emlékei. Jin Hszüt 1899-ben fedezték fel újra. Az Anjang közelében feltárás a modern Kína legnagyobb régészeti lelőhelye 30 km²-es területével. 80 épületet tártak fel, köztük, palotákat, szentélyeket, sírokat és műhelyeket. A feltárással bizonyítani tudták az addig legendás Sang-dinasztia létét, így a kínai államiság történetét hatszáz évvel meghosszabbíthatták. || kulturális
|-