„2006 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

Átalakítás
(Átalakítás)
(Átalakítás)
|Biszotun az Iráni-felföldet [[Mezopotámia|Mezopotámiával]] összekötő ősi kereskedelmi útvonal mentén fekszik. A régészeti lelőhely legfontosabb műemléke az a dombormű, amelyet [[I. Dárajavaus perzsa király|I. Dareiosz perzsa király]] készíttetett az [[i. e. 6. század]]ban. A monumentális, körülbelül 15 méter magas és 25 méter széles lapos [[dombormű]] a győztes uralkodót jeleníti meg, hagyományos perzsa öltözetben, uralkodói fejdísszel. Egy [[elám]]i, [[Újbabiloni Birodalom|újbabiloni]] és [[Óperzsa Birodalom|óperzsa]] nyelven írt felirat az uralkodó győztes csatáit sorolja fel, amelyek közül az egyik a közelben zajlott le. A 100 méter magasban faragott domborművön kívül a helyszín további emlékekkel rendelkezik a történelem előtti koroktól kezdve a [[médek]], az akhaimenidák, a szászánidák és az ilhánok koráig.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép: Yinxu.jpg |250px]]
| ''' [[Jin Hszü]] régészeti lelőhely '''
|-
| '''{{Kína}}'''
|-
| Kulturális (II)(III)(IV)(VI)
|-
| Védett terület: 414 ha, puffer zóna: 720 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/1114 1114]
|-
|width="100px"|{{Kína}}||width="100px"|[[Jin Hszü]] régészeti lelőhely||[[kép:Yinxu.jpg |150px]] ||Jin Hszü Kína egyik legősibb fővárosa, nevének jelentése szó szerint "Jin romjai". A [[Sang-dinasztia]] utolsó fővárosa volt, tizenkét királynak volt itt székhelye időszámításunk előtt 1350 és 1046 között. A város [[régészet]]i jelentősége abban áll, hogy innen kerültek elő a legősibb ismert [[Kínai jóslócsont|jóslócsontok]] (számuk 100 ezer körülire tehető), vagyis innen származnak a kínai írás legelső ismert emlékei. Jin Hszüt 1899-ben fedezték fel újra. Az Anjang közelében feltárás a modern Kína legnagyobb régészeti lelőhelye 30 km²-es területével. 80 épületet tártak fel, köztük, palotákat, szentélyeket, sírokat és műhelyeket. A feltárással bizonyítani tudták az addig legendás Sang-dinasztia létét, így a kínai államiság történetét hatszáz évvel meghosszabbíthatták. || kulturális
|}
{|{{széptáblázat}}
|+ align="center" | '''2006 új világörökségi helyszínei'''
!Típus
|-
 
|width="100px"|{{Kína}}||width="100px"|[[Jin Hszü]] régészeti lelőhely||[[kép:Yinxu.jpg |150px]] ||Jin Hszü Kína egyik legősibb fővárosa, nevének jelentése szó szerint "Jin romjai". A [[Sang-dinasztia]] utolsó fővárosa volt, tizenkét királynak volt itt székhelye időszámításunk előtt 1350 és 1046 között. A város [[régészet]]i jelentősége abban áll, hogy innen kerültek elő a legősibb ismert [[Kínai jóslócsont|jóslócsontok]] (számuk 100 ezer körülire tehető), vagyis innen származnak a kínai írás legelső ismert emlékei. Jin Hszüt 1899-ben fedezték fel újra. Az Anjang közelében feltárás a modern Kína legnagyobb régészeti lelőhelye 30 km²-es területével. 80 épületet tártak fel, köztük, palotákat, szentélyeket, sírokat és műhelyeket. A feltárással bizonyítani tudták az addig legendás Sang-dinasztia létét, így a kínai államiság történetét hatszáz évvel meghosszabbíthatták. || kulturális
|-
|width="100px"|{{Kína}}||width="100px"|A [[szecsuáni óriáspanda-rezervátum]]||[[kép: Chengdu-pandas-d10.jpg|150px]] ||Az [[óriáspanda]]-rezervátum Délnyugat-Kínában, [[Szecsuan]] tartományban található, s a veszélyeztetett óriáspandák populációjának több mint 30%-ának ad otthont, így az óriáspandák egyik legfontosabb élőhelyének számít. A 9245 km² kiterjedésű rezervátum magába foglal hét természetvédelmi területet és további kilenc védett parkot. Az óriáspandák mellett a rezervátum menedékhelyül szolgál más veszélyeztetett fajoknak, mint például a [[Vörös macskamedve|vörös panda]], a [[hópárduc]] és a [[ködfoltos párduc]]. A trópusi esőerdőkön kívül itt található a világ legnagyobb [[biodiverzitás]]ú növénylelőhelye 5000-6000 növényfajjal, köztük a pandák egyetlen táplálékának számító [[Bambusz|bambusszal]]. A park növényzete a harmadidőszak őstrópusi erdeihez hasonlatos. || természeti
|-