„2006 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

Átalakítás
(Átalakítás)
(Átalakítás)
| 1834-ben a [[Egyesült Királyság|brit]] kormány Mauritius szigetét választotta az úgynevezett „nagy kísérlet” helyszínének, ahol a [[rabszolgaság]] szabad munkaerővel való felváltása érdekében 1920-ig mintegy félmillió munkást szerződtettek. Túlnyomó többségük [[cukornád]]ültetvényeken dolgozott. A rabszolgaság eltörlésével az ültetvénytulajdonosoknak új, olcsó munkaerőforrásra volt szüksége, ennek következményeként a szerződtetett munkások százezrei a történelem egyik legnagyobb népvándorlását idézték elő. Az egész világon elterjedő új gazdasági rendszer egyik csomópontja Mauritius szigete volt, egyfelől [[India|Indiához]] való közelsége miatt (jelenlegi 1,2 milliós lakosságának 70%-a indiai eredetű), másfelől azért mert szigeten lévő ültetvények is gyors fejlődésnek indultak. A munkások több évre elköteleződtek, ennek ellentételezéseként fizetést, szállást és ellátást kaptak. Egy részüket [[Réunion|Réunion szigetén]], [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]], [[Afrika|Dél-]] és [[Kelet-Afrika|Kelet-Afrikában]] vagy a [[Karib-térség|Karib-szigeteken]] fekvő ültetvényekre szállították. Aapravasi Ghat (Bevándorlási állomás) [[19. század]]ból származó épületegyüttese a sziget fővárosában Port Luis-ban található. Az épületek ma már romos állapotban vannak, eredeti állapotuknak csak körülbelül a 15%-a maradt fenn.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép: Agave Tequila Jalisco 2.jpg |250px]]
| '''[[Agave tájegység és Tequila ipari műemlékei]] '''
|-
| '''{{Mexikó}}'''
|-
| Kulturális (II)(IV)(V)(VI)
|-
| Védett terület: 35 018,8 ha, puffer zóna: 51 261,3 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/1209 1209]
|-
|width="100px"|{{Mexikó}}||width="100px"|[[Agave tájegység és Tequila ipari műemlékei]]||[[kép:Agave Tequila Jalisco 2.jpg |150px]] ||A helyszín a [[Tequila (vulkán)|Tequila vulkán]] és a [[Rio Grande]] völgyének 35 019 [[hektár]]nyi területét foglalja magába, melyet kék [[agávé]] mezők borítanak. Az agávét kétezer éve erjesztett italok előállításához használják, a 16. századtól ez lett a [[Tequila (ital)|Tequila]] nevű desztillált likőr. A mexikói kultúra részeként Tequila, El Arenal, Magdalena, Amatitan és Teuchitlán városai nagy tequila termelési létesítményekkel és tabernákkal (a koloniális időben illegális tequila-készítési és tárolási eszközökkel) rendelkeznek. A desztilláló-berendezések mutatják, hogy milyen jelentőséget szerzett az iparág. A térségben számos lepárlóval rendelkező [[Neoklasszicizmus|neoklasszikus]] és [[barokk]] hacienda található. A 200-900 közti Teuchtitlán kultúra volt az első, mely mezőgazdaságilag átalakította a tájat halmok, templomok és házak révén. || kulturális
|}
{|{{széptáblázat}}
|+ align="center" | '''2006 új világörökségi helyszínei'''
!Típus
|-
 
|width="100px"|{{Mexikó}}||width="100px"|[[Agave tájegység és Tequila ipari műemlékei]]||[[kép:Agave Tequila Jalisco 2.jpg |150px]] ||A helyszín a [[Tequila (vulkán)|Tequila vulkán]] és a [[Rio Grande]] völgyének 35 019 [[hektár]]nyi területét foglalja magába, melyet kék [[agávé]] mezők borítanak. Az agávét kétezer éve erjesztett italok előállításához használják, a 16. századtól ez lett a [[Tequila (ital)|Tequila]] nevű desztillált likőr. A mexikói kultúra részeként Tequila, El Arenal, Magdalena, Amatitan és Teuchitlán városai nagy tequila termelési létesítményekkel és tabernákkal (a koloniális időben illegális tequila-készítési és tárolási eszközökkel) rendelkeznek. A desztilláló-berendezések mutatják, hogy milyen jelentőséget szerzett az iparág. A térségben számos lepárlóval rendelkező [[Neoklasszicizmus|neoklasszikus]] és [[barokk]] hacienda található. A 200-900 közti Teuchtitlán kultúra volt az első, mely mezőgazdaságilag átalakította a tájat halmok, templomok és házak révén. || kulturális
|-
|width="100px"|{{Németország}}||width="100px"|[[Regensburg óvárosa a Stadtamhoffal]]||[[kép: Dom Regensburg.JPG|150px]] ||Regensburg a [[Német-római Birodalom|Német-római Császárság]] egyik politikai centruma és virágzó [[európa]]i kereskedelmi központ volt. Az óváros ékes példája az egyben és egységesen fennmaradt [[középkor]]i nagyvárosnak. Építészeti különlegessége a patríciuscsaládok házai és tornyai, a [[Szent Péter-katedrális (Regensburg)|Dóm]], a régi Kő-híd (Steinbrücke) a [[12. század]]ból. A Stadtamhof negyed a város utolsó középkori bővítésének határát jelöli 1320-ból. Regensburg a legépebben fennmaradt középkori nagyváros, 984 műemléket foglal magába. A patríciuscsaládok tornyos házai a kereskedők gazdagságát hirdette. A regensburgi dóm a francia [[Gótika|gótikus]] katedrálisok típusának egyetlen példája a Rajnától keletre. A Dunán átívelő Kő-híd - mely a 12. századi hídépítészet kimagasló példája - az óvárost a Stadtamhoffal köti össze. || kulturális
|-