Wikipédia

„2006 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Átalakítás
Átalakítás
184. sor:
|-
|Az "új utcák" (Le Strade Nuove) a város nagyhatalmi időszakában épült arisztokrata városbővítések eredményei. Az első utca a 16. század végén épült Via Garibaldi, majd ezt követte a [[17. század]] elején épült Via Balbi, végül a [[18. század]] végén épült Via Cairoli. A Palazzi dei Rollit az olasz kormány állította össze. Azoknak a [[reneszánsz]] és barokk palotáknak a listáját jelenti, melyeket szintén ekkor, a 16-17. század során építettek, s melyekben a hivatalos állami látogatásokkor érkező külföldi vendégeket szállásolták el. A gazdag belső díszítéssel ellátott paloták a város gazdagságát hirdették a diplomaták előtt. A listán szereplő 163 palotából 42-t vettek fel a világörökség listájára, mint a kora újkori és újkori "modern" városépítészet kimagasló példái.
|-}▼
{| {{széptáblázat}}
|-▼
|rowspan="5"| [[Kép:Bilad Sayt (21).JPG |250px]]
| ''' [[Afládzsi öntözőrendszer]] '''
|-
| '''{{Omán}}'''
|-
| Kulturális (V)
|-
| Védett terület: 1 455,95 ha, puffer zóna: 16 404,33 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/1207 1207]
|-
|width="100px"|{{Omán}}||width="100px"|A [[faladzs öntözőrendszer]]||[[kép: Bilad Sayt (21).JPG|150px]] ||A területen az öntözéshez kapcsolható legkorábbi régészeti leletek [[I.régészet]]i e.leletek 3. évezred|i. e. 2500]] körülre datálhatók. A szélsőségesen száraz klímájú Ománban ma is működnek hasonló öntözőrendszerek, számuk háromezer körülire tehető. A világörökségi helyszín öt csatornából (amelyek egy több ezer évvel ezelőtt létrehozott nagy kiterjedésű öntözőrendszer maradványai), valamint a csatornarendszer védelmére emelt őrtornyokból áll. Az öntözőrendszer által továbbított vizet észszerűen, az egyenlő elosztás elve alapján osztották szét, a vízelosztást napjainkban is közösségi érdekek, valamint [[csillagászat]]i megfigyelések szabályozzák. A csatornák egyes szakaszai a föld alatt haladnak, ezeket ma is használják. A rendszert az [[Hadzsar-hegység|Ománi-hegység]] lábánál fekvő kőzetekben viszonylag kis mélységben található talajvíz táplálta, amelyet alagutakon keresztül vezettek a felszínre majd eljuttatták a [[mezőgazdaság]], valamint a háztartások számára. Az öntözőrendszernek egyetlen elosztója van, ahol a vízellátásért felelős személyek az adott helyzetnek megfelelően nyitották illetve zárták a csatornákat. || kulturális▼
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép: Puente de Vizcaya-Guecho y Portugalete.jpg |250px]]
| ''' [[Vizcaya-híd]] '''
|-
| '''{{Spanyolország}}'''
|-
| Kulturális (I)(II)
|-
| Védett terület: 0,85 ha, puffer zóna: 12,36 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/1217 1217]
|-
|width="100px"|{{Spanyolország}}||width="100px"|A [[Vizcaya-híd ]]||[[kép:Zubia jun.jpg |150px]] ||A Vizcaya-híd [[Bilbao]] külső kikötőjében, a [[Baszkföld (régió)|baszk]] nagyváros központjától 13 km-re található. A legidősebb függőhíd a világon, de még ma is forgalmi célokra használják. A híd két, 61 méter magas torony között 45 méter magasban és 160 méter hosszan ível át. Portugalete és Getxo helységeket köti össze a [[Nervión folyó]] [[Torkolat#tölcsértorkolat|tölcsértorkolatában]], a Vizcayai-öbölben. 1893-ban avatták fel és adták át a forgalomnak. A híd forradalmi építményként hatott születésének korszakában, mivel ez volt az első olyan függőhíd, mely – köszönhetően egy, a két part között közlekedő szállítókompnak – nem akadályozta a hajóközlekedés zavartalanságát. Ezt a technikát később más hidak építésénél is alkalmazták Európában, Amerikában, valamint Afrikában is. || kulturális▼
|}
{|{{széptáblázat}}
194 ⟶ 220 sor:
!Típus
|-
 
▲|width="100px"|{{Omán}}||width="100px"|A [[faladzs öntözőrendszer]]||[[kép: Bilad Sayt (21).JPG|150px]] ||A területen az öntözéshez kapcsolható legkorábbi régészeti leletek [[I. e. 3. évezred|i. e. 2500]] körülre datálhatók. A világörökségi helyszín öt csatornából, valamint a csatornarendszer védelmére emelt őrtornyokból áll. Az öntözőrendszer által továbbított vizet észszerűen, az egyenlő elosztás elve alapján osztották szét. A csatornák egyes szakaszai a föld alatt haladnak, ezeket ma is használják. A rendszert az [[Hadzsar-hegység|Ománi-hegység]] lábánál fekvő kőzetekben viszonylag kis mélységben található talajvíz táplálta, amelyet alagutakon keresztül vezettek a felszínre majd eljuttatták a [[mezőgazdaság]], valamint a háztartások számára. Az öntözőrendszernek egyetlen elosztója van, ahol a vízellátásért felelős személyek az adott helyzetnek megfelelően nyitották illetve zárták a csatornákat. || kulturális
▲|-
▲|width="100px"|{{Spanyolország}}||width="100px"|A [[Vizcaya-híd ]]||[[kép:Zubia jun.jpg |150px]] ||A Vizcaya-híd [[Bilbao]] külső kikötőjében, a [[Baszkföld (régió)|baszk]] nagyváros központjától 13 km-re található. A legidősebb függőhíd a világon, de még ma is forgalmi célokra használják. A híd két, 61 méter magas torony között 45 méter magasban és 160 méter hosszan ível át. Portugalete és Getxo helységeket köti össze a [[Nervión folyó]] [[Torkolat#tölcsértorkolat|tölcsértorkolatában]], a Vizcayai-öbölben. 1893-ban avatták fel és adták át a forgalomnak. A híd forradalmi építményként hatott születésének korszakában, mivel ez volt az első olyan függőhíd, mely – köszönhetően egy, a két part között közlekedő szállítókompnak – nem akadályozta a hajóközlekedés zavartalanságát. Ezt a technikát később más hidak építésénél is alkalmazták Európában, Amerikában, valamint Afrikában is. || kulturális
▲|-
|width="100px"|{{Szíria}}||width="100px"|[[Krak des Chevaliers]] és a [[Szaladin-citadella]]||[[kép: Krak des chevaliers14(js).jpg|150px]] ||A várak a középkori hadi építészet kiemelkedő emlékei, egy időben mindkettő kulcsfontosságú [[Keresztes háborúk|keresztes]] védőbástya volt. A stratégiai fontosságú helyen, 650 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő Krak des Chevaliers vár a [[13. század]] elején keresztes lovagok fennhatósága alá került, akik jelentősen kibővítették és megerősítették. A várat kettős fal veszi körül, a falakon belül vízvezetékkel és ciszternákkal. A 13. század első felében egy békésebb időszakban készült el a gótikus stílusú előcsarnok, és a nagymester bordás boltozatokkal lefedett lakosztálya. A vár 1271-ig maradt a [[Máltai lovagrend|johanniták]] ellenőrzése alatt, amikor a [[mamlúk]]ok elfoglalták. A Szaladin-citadella eredetileg egy a [[10. század]] végén épült [[Bizánci Birodalom|bizánci]] erőd volt, amit a 12. század elején foglaltak el a keresztesek. || kulturális
|-
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/2006_új_világörökségi_helyszínei”