„2006 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

Átalakítás
(Átalakítás)
(Átalakítás)
|A Vizcaya-híd [[Bilbao]] külső kikötőjében, a [[Baszkföld (régió)|baszk]] nagyváros központjától 13 km-re található. A legidősebb függőhíd a világon, de még ma is forgalmi célokra használják. A híd két, 61 méter magas torony között 45 méter magasban és 160 méter hosszan ível át. Portugalete és Getxo helységeket köti össze a [[Nervión folyó]] [[Torkolat#tölcsértorkolat|tölcsértorkolatában]], a Vizcayai-öbölben. 1893-ban avatták fel és adták át a forgalomnak. A híd forradalmi építményként hatott születésének korszakában, mivel ez volt az első olyan függőhíd, mely – köszönhetően egy, a két part között közlekedő szállítókompnak – nem akadályozta a hajóközlekedés zavartalanságát. Ezt a technikát később más hidak építésénél is alkalmazták Európában, Amerikában, valamint Afrikában is.
|}
{| {{széptáblázat}}
|+ align="center" | '''2006 új világörökségi helyszínei'''
|-
|rowspan="6"| [[Kép:Krak des chevaliers14(js).jpg |250px]]
!Ország
| ''' A [[Krak des Chevaliers]] és a [[Szaladin-citadella]] '''
!Megnevezés
!Kép
!Leírás
!Típus
|-
| '''{{Szíria}}'''
 
|width="100px"|{{Szíria}}||width="100px"|[[Krak des Chevaliers]] és a [[Szaladin-citadella]]||[[kép: Krak des chevaliers14(js).jpg|150px]] ||A várak a középkori hadi építészet kiemelkedő emlékei, egy időben mindkettő kulcsfontosságú [[Keresztes háborúk|keresztes]] védőbástya volt. A stratégiai fontosságú helyen, 650 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő Krak des Chevaliers vár a [[13. század]] elején keresztes lovagok fennhatósága alá került, akik jelentősen kibővítették és megerősítették. A várat kettős fal veszi körül, a falakon belül vízvezetékkel és ciszternákkal. A 13. század első felében egy békésebb időszakban készült el a gótikus stílusú előcsarnok, és a nagymester bordás boltozatokkal lefedett lakosztálya. A vár 1271-ig maradt a [[Máltai lovagrend|johanniták]] ellenőrzése alatt, amikor a [[mamlúk]]ok elfoglalták. A Szaladin-citadella eredetileg egy a [[10. század]] végén épült [[Bizánci Birodalom|bizánci]] erőd volt, amit a 12. század elején foglaltak el a keresztesek. || kulturális
|-
|A veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára került: 2013
|width="100px"|{{Tanzánia}}||width="100px"|[[Kondoa sziklarajzai]]||[[Kép:Kondoa mchoro mwambani 2012 Tamino (cropped).jpg|150px]] ||A [[Kelet-Afrika|kelet-afrikai]] [[Nagy-hasadékvölgy]]ben Kondoa közelében lévő függőleges sziklafelületeket legalább kétezer éven át művészi ábrázolások elkészítésére használtak. A rajzok az évezredeken keresztül itt élő vadászó-gyűjtögető és földművelő társadalmak mindennapi életét és hiedelmeit mutatják be. A képek témái többnyire realisztikusan ábrázolt állatok, valamint geometrikus minták és stilizált emberalakok. A képek nyomon követik a térség gazdasági-társadalmi változásait, ahogy a földművelés felváltotta a vadászó-gyűjtögető életmódot. A sziklarajzok ma is jelentős szerepet töltenek be a helyi lakosok életében, és egyes helyszíneken esőt hozó, jósló, és gyógyító szertartásokat végeznek, egy több ezer éves hagyomány folytatásaként. || kulturális
|-
| Kulturális (II)(IV)
|}
|-
 
| Védett terület: 8,87 ha, puffer zóna: 167,21 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/1229 1229]
|-
|width="100px"|{{Szíria}}||width="100px"|[[KrakA des Chevaliers]] ésvárak a [[Szaladin-citadellaközépkor]]||[[kép: Krak des chevaliers14(js).jpg|150px]] ||A várak a középkorii hadi építészet kiemelkedő emlékei, egy időben mindkettő kulcsfontosságú [[Keresztes háborúk|keresztes]] védőbástya volt. A stratégiai fontosságú helyen, 650 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő látványos Krak des Chevaliers vár aközponti részét még az arabok emelték az ezredforduló előtt. A [[13. század]] elején keresztes lovagok fennhatósága alá került, akik jelentősen kibővítették és megerősítették. A várat kettős fal veszi körül, a falakon belül vízvezetékkel és ciszternákkal. A 13. század első felében egy békésebb időszakban készültfigyelmet elfordíthattak az épület díszítésére is, ekkor készült a [[Gótika|gótikus]] stílusú előcsarnok, és a nagymester bordás boltozatokkal lefedett lakosztálya. A vár 1271-ig maradt a [[Máltai lovagrend|johannitákJeruzsálemi Szent János lovagrend]] (johanniták) ellenőrzése alatt, amikor a [[mamlúkMamlúk Birodalom|mamlúkok]]ok elfoglalták. A Szaladin-citadella eredetileg egy a [[10. század]] végén épült [[Bizánci Birodalomművészet|bizánci]] erőd volt, amit a 12. század elején foglaltak el a keresztesek. ||A magaslaton álló vár egyetlen könnyen megtámadható pontjánál egy 130 méter hosszú, 20 méter széles árkot ástak. A várfalon belül ciszternákat alakítottak ki, később mecseteket építettek. kulturális
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:Kondoa mchoro mwambani 2012 Tamino (cropped).jpg |250px]]
| ''' [[Kondoa sziklarajzai]] '''
|-
| '''{{Tanzánia}}'''
|-
| Kulturális (III)(VI)
|-
| Védett terület: 233 600 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/1183 1183]
|-
|width="100px"|{{Tanzánia}}||width="100px"|[[Kondoa sziklarajzai]]||[[Kép:Kondoa mchoro mwambani 2012 Tamino (cropped).jpg|150px]] ||A [[Kelet-Afrika|kelet-afrikai]] [[Nagy-hasadékvölgy]]ben Kondoa közelében lévő függőleges sziklafelületeketsziklafelületek alakultak ki, amelyeket legalább kétezer éven át művészi ábrázolások elkészítésére használtak. A becslések szerint Tanzániában egy körülbelül 2336 négyzetkilométeres területen elszórva 150 – 450 ilyen hely található, amelyek feltehetően menedékül is szolgáltak az itt élőknek. Ezek közül három tartozik a világörökségi helyszínhez. A rajzok az évezredeken keresztül itt élő vadászó-gyűjtögető és [[Mezőgazdaság|földművelő]] társadalmak mindennapi életét és hiedelmeit mutatják be. A képek témái többnyire realisztikusan ábrázolt [[állatok]], valamint geometrikus minták és stilizált emberalakok. A képek nyomon követik a térség gazdasági-társadalmi változásait, ahogy a földművelés felváltotta a vadászó-gyűjtögető életmódot. A legrégebbi [[sziklarajz]]ok antilopok, zsiráfok és elefántok valósághű ábrázolásai. Ezeket a rajzokat még nem sikerült egyértelműen datálni, de feltehetően hozzánk viszonylag közeli korban készültek. A sziklarajzok ma is jelentős szerepet töltenek be a helyi lakosok életében, és egyes helyszíneken esőt hozó, jósló, és gyógyító szertartásokat végeznek, egy olyan hagyomány folytatásaként ami feltehetőleg már több ezer éves hagyomány folytatásaként. || kulturális
|}
==Források==
* {{cite book|first= |last=UNESCO |title=Világörökség |publisher=Partvonal Kiadó |year=2010 |isbn= 963-991-049-2}}