„Markis Simon” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
18. sor:
A Szovjetunióban, [[Azerbajdzsán]] fővárosában, [[Baku]]ban született, de a család [[Moszkva|Moszkvában]] élt (édesanyja csak a szülés idejére ment haza saját szüleihez.) Markis [[Moszkva|Moszkvában]] nőtt fel és az evakuáció éveit kivéve itt végezte iskoláit. A család a II. világháborút az írócsaládok számára szervezett evakuációban töltötte: a [[tatárföld]]i [[Csisztopol]]ban, majd [[Taskent]]ban ([[Üzbegisztán]] fővárosa, 1941–1943).
 
1948-ban iratkozott be a [[Moszkvai Állami Egyetem]] angol tanszékére, azonban apja letartóztatása után nem maradhatott rangos szakterületen, így az első évfolyamon átment az akkor népszerűtlen klasszika-filológia szakra. Tanárai, elsősorban a forradalom előtti generációból származó, több mint 90 éves professzora, Szergej Ivanovics Szobolevszkij<ref>http://isaran.ru/?q=ru/person&guid=D9EA921C-F873-5C5C-FDAF-0A2AF46610D6</ref> azonnal észrevették tehetségét.
 
Tanulmányait a diploma évében megszakítottaszáműzetés aszakította száműzetésfélbe: amikor családtagjait letartóztatták, apjáról semmi hírük nem volt. 1953 januárjában egy, kéthetes útonút során börtönvagonokkal küldték őket Közép-Ázsiába, Kazahsztánba ([[Kizilorda]]). A száműzetésben raktárosként dolgozott, majd ([[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] 1953-as halála után) iskolában tanított különféle tantárgyakat.
 
1954 nyarán tért vissza Moszkvába, feleségül vette Inna Bernstein (1929–2012) fordítót. Ebben az évben megszületett fiuk, Mark.
33. sor:
1970-ben házasság útján Magyarországra költözött, és azonnal állampolgárságot váltott (a szokásos kettős állampolgárság helyett lemondva a szovjet állampolgárságról). „[[Rotterdami Erasmus|Erasmus]] és a zsidóság” témán dolgozott, közben oroszra fordított egy kötet magyar népmesét. Belépett a [[Nemzetközi PEN Club|PEN Club]] magyarországi tagozatába. Megszületett második fia, Pál (1972–).
 
1973-ban utoljára utazott Moszkvába, utána soha többé nem tért vissza Oroszországba. MarkisBudapesten nem talált munkát Budapesten, ezért nem kaphatott útlevelet, és nem hagyhatta el az országot, hogy láthassa anyját, aki időközben Izraelbe emigrált. [[Ortutay Gyula]] közbenjárására (aki az oroszra fordított népmese-kötet szerkesztője volt), az [[Magyar Tudományos Akadémia#MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont|MTA Irodalomtudományi Intézetében]] lett végül fizetés nélküli állása. Ennek nyomán már kaphatott útlevelet, így elmehetett Párizsba, ahol már a Nyugatra való távozását készítették elő.
 
=== Emigráció, Svájcban ===
Hamarosan meghívót kapott [[Svájc]]ba, a [[Genfi Egyetem]] új, akkor induló orosz tanszékére. Nehézségekkel és egy félév késéssel kapta kézhez egy évre szóló útlevelét, s végül 1974 februárjában érkezett [[Genf]]be, ahol haláláig élt. Az útlevél lejártát követően nem tért vissza Magyarországra, disszidens lett. Felesége nem követte őt, távollétében elváltak.
 
[[Izrael]]i állampolgárságot 1975-ben kapott. Svájcban 1982-ben harmadszor is megnősült (Bálint Judit könyvtáros). Orosz-zsidó irodalom témájú doktori disszertációját 1983-ban védte meg Párizsban, a [[Sorbonne]]-on.