Wikipédia

„Őszapó (madárfaj)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
+képai
Nincs szerkesztési összefoglaló
23. sor:
 
Az '''őszapó''' ''(Aegithalos caudatus)'' a [[verébalakúak]] ''(Passeriformes)'' [[rend (rendszertan)|rendjében]] az [[őszapófélék]] ''(Aegithalidae)'' [[család (rendszertan)|családjának]] és azon belül az [[Őszapó (madárnem)|őszapó]] ''(Aegithalos)'' [[Nem (rendszertan)|nemének]] névadó madárfaja. Számos [[alfaj]]a ismert.
 
== Megjelenése ==▼
 
A fajra a 13–15 [[centiméter]]es átlagos testhossz jellemző, melyből csak a madár farka 7–9 centiméter hosszú. [[Szárny]]ának fesztávolsága 16-19 centiméter, testének tömege 7–10 [[gramm]]. Csőre általában nagyon rövid, feketés. A nemek tollazatukban egyformák. Meglehetősen feltűnő, fehér-fekete madár kis rózsaszínes barna beütéssel, bár az egyes alfajok – melyekből az 1990-es évekre közel 20-at írtak le – jelentősen eltérők. Három fő csoportra osztják megjelenésüket, de közöttük átmenetek és elszigetelt populációk is előfordulnak. Ezekből Európában kettő példányi figyelhetők meg: az egyikek világosak, fehér fejjel, a másikak sötétebben, fejoldalon és a többségben a mellen is csíkokból vagy foltokból összeálló keskeny sötét sávval. ​
 
== Életmódja ==▼
 
Tavasztól [[rovarok]]kal, [[pókok]]kal táplálkozik, ősztől pedig fokozatosan áttér a növényi táplálékra, ilyenkor többször megfordul a madáretetőknél.
 
Állandó madár. A költési időszakon kívül csapatosan kóborol, sokszor [[cinegefélék]]hez csatlakozik.
 
Hangja éles „szri-szri-szri” és gyöngyöző „szerrrr”, melyek mellett még a társalgó „tp” (vagy „zepp”) is ismert. Ha nyugtalan, trillája elnyújtott és magas. Éneke ritkán hallható lágy csiripelés.
 
== Szaporodása ==▼
Dús aljnövényzetű, bozótos, pusztulófélben lévő fákkal tarkított erdőkben költ. Fészkük zárt, puha, ovális alakú, alapanyaga főként [[pókok|pókszálakkal]] összefogott [[Mohák|moha, amit ágvillákba épít, indák közt és nyírfakéreggel, zuzmóval álcázza. Egy kis, tollakkal fedett nyílás vezet a belsejébe. A párok közösen építik a fészket. Ha a költés többször is meghiúsul, akkor a párok besegítenek más, közelben található őszapópár fiókáinak felnevelésébe.
 
{{forr|Évente egyszer költ. Ilyenkor 9-11 tojást rak, amelyek 12-13 napos kotlás után kelnek ki. A csupaszon és vakon születő fiókákat mindkét szülő táplálja, és azok 18-19 napos korukban repülnek ki.}}▼
 
== Előfordulása ==
Csaknem egész [[Európa|Európában]], valamint Ázsia nagy részén előforduló madár.
 
Nagyrészt állandó, ősszel és télen kisebb csapatokba verődve kóborol. Erdőkben, bokrosokban, árterekben, parkokban, lakott területeken egyaránt megtalálható. Költőhelye a dús aljnövényzetű, bozótos, pusztulófélben lévő fákkal tarkított [[Erdő#Lombhullató erdők|lombhullató]] és lombelegyes [[Erdő#Tűlevelű erdők|tűlevelű]] erdős területek.
 
A közel 20 alfaj nagyjából fele előfordul Európában.
[[Európa]]i madár, bár kis létszámban előfordul [[Anatólia]] tengerparthoz közel eső részein, illetve a [[Perzsa-öböl]] mentén is. Az egész kontinensen találkozhatunk vele, kivéve [[Skandinávia]] hegyvidékeit, [[Finnország]] belső területeit és a [[Kola-félsziget]]et.
 
[[Magyarország]]on két alfaja honos:
[[Magyarország]]on rendszeres, gyakori fészkelő. Az [[Alföld]] délkeleti részén viszonylag ritka, egyébként mindenhol meglehetősen gyakori. Becslések szerint Magyarországon 105 000–180 000 költőpár él; az állomány stabilnak mondható. A [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] két alfaja honos:
* az északieurópai őszapó (közép-európai őszapó, ''(Aegithalus caudatus caudatus)europaeus'') és
* az európaiészaki őszapó (közép-európai őszapó, ''(Aegithalus caudatus europaeuscaudatus)'').
 
== Alfajai ==
50 ⟶ 70 sor:
* ''[[Aegithalos caudatus trivirgatus]]'' [Temminck & Schlegel, 1848] – közép-[[Japán]];
* ''[[Aegithalos caudatus kiusiuensis]]'' [Nagamichi Kuroda, 1923] – dél-[[Japán]].
 
▲== Megjelenése ==
 
A fajra a 14 [[centiméter]]es átlagos testhossz jellemző. [[Szárny]]ának fesztávolsága 16-19 centiméter, testének tömege 7-10 [[gramm]]. A nemek egyformák. Meglehetősen feltűnő, fehér-fekete madár kis rózsaszín beütéssel, bár az egyes alfajok igen eltérőek. Csak az Észak- és Kelet-Európát benépesítő törzsváltozat alapszíne tiszta fehér, a délibb őszapók egyre szürkébbek. A has aljának rózsaszínes foltja sok alfajnál hiányzik. A legtöbb alfajnak feketés szemöldöksávja van.
 
▲== Életmódja ==
 
Nem költöző madár, illetve részben valószínűleg téli vendég. Élőhelyein inkább az alacsonyabb vidékeket lakja, nem hatol föl oly magasra a hegyvidéken, mint például a [[széncinege]]. Elsősorban bozótos ligetekben és a fiatal fenyvesekben talál otthonra.
 
Hasznos [[ízeltlábúak|ízeltlábú]]-pusztító, fő táplálékai [[pókok]] és [[rovarok]]: [[bogarak]], [[lepkék]] és [[hernyó]]ik, valamint [[hártyásszárnyúak]]. Állandó madár, telente főleg magvakat és bogyókat eszik, többször megfordul a madáretetőknél. A költési időszakon kívül csapatos, sokszor [[cinegefélék|cinegékhez]] csatlakozik.
 
Kétféle hívóhangja van, ezekből áll össze ritkán hallható éneke is: a pergő „''tszirrup''” és a lágy „''tupp''”.
 
▲== Szaporodása ==
 
Eldugott helyen, dús növényzetű erdőkben ágvillák, indák közt, [[iszalag]]on, bokrokban építi meg ovális fészkét [[pókok]] és [[hernyó]]k fonadékából, [[Mohák|mohából]] és [[zuzmó]]ból. A felülről megközelíthető, zsákszerű fészek környékét védi a betolakodóktól.
 
▲Évente egyszer költ. Ilyenkor 9-11 tojást rak, amelyek 12-13 napos kotlás után kelnek ki. A csupaszon és vakon születő fiókákat mindkét szülő táplálja, és azok 18-19 napos korukban repülnek ki.
 
== Védettsége ==
A fajfajt a [[Természetvédelmi Világszövetség]] szerinta nemzetközi''nem léptékbenfenyegetett'' is(Least jóConcern, kilátásúrövidítése LC) kategóriába sorolja mind globálisan, [[SPEC]]mind Európban, mind pedig értékeléseaz sincsEU-ban.<ref>{{redlist|103871923|2021-04-14}}</ref>
 
Magyarországon ennek ellenére [[Magyarország védett állatai|védett]] faj, [[természetvédelmi érték]]e 25&nbsp;000 [[forint]].{{jegyzet|Pénzben kifejezett érték lekérdezése (MME): 2021. április 13., 13:23 (CEST)}}
 
== Galéria ==
86 ⟶ 88 sor:
 
== Források ==
* Lars Svensson: Útmutató az európai énekesmadarak határozásához (eredeti: Identification guide to European passerines ; fordította: Györgypál Zoltán); Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MMTE), Budapest - 1995
* {{redlist|103871923|2021-04-14}}
* Lars Svensson: Madárhatározó : Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója (eredeti: Fågelguiden ; szöveg és térképek Lars Svensson ; közreműködött Grant Peter J. ; ábrák és feliratok Killian Mullarney és Dan Zetterström ; fordította: Magyar Gábor, Schmidt András és Sós Endre) Hetedik kiadás ; Budapest : Park Könyvkiadó - 2018.
* {{cite web|url=http://www.mme-monitoring.hu/birds.php?huring=AEGCAU |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070930205655/http://www.mme-monitoring.hu/birds.php?huring=AEGCAU |archivedate=20070930 |title=Az MME Monitoring Központ adatlapja}}
* [https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-aegcau Madáradatbázis: őszapó], mme.hu (hozzáférés: 2021. április 13.)
* {{Csodálatos állatvilág}}▼
* [[Hermann Heinzel]] – [[Richard Fitter]] – [[John Parslow]]: Európa madarai ({{ISBN|963-545-194-6}})▼
 
== További információk ==
▲* {{Csodálatos állatvilág}}
▲* [[Hermann Heinzel]] – [[Richard Fitter]] – [[John Parslow]]: Európa madarai ({{ISBN|963-545-194-6}})
* {{Brehm2000 | fejezetcím = 2. Őszapó (Aegithalus Herm.) | év-hó-nap = 2021-04-14 | fejezeturl = https://mek.oszk.hu/03400/03408/html/939.html }}
* {{cite web|url=https://www.birdingveneto.eu/caudatus/codibugnoli.pdf |publisher=birdingveneto.eu |title=Identification of White-headed Long-tailed Bushtit and occurrence in the Netherlands |month= January |year=2008 |work=Dutch Birding 30(5) |page=293-308 |author= Justin J.F.J. Jansen, Wim Nap |coauthors=Szabolcs Kókay |language=angol}}
 
{{Taxonbar}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Őszapó_(madárfaj)”